Szerző

Pék Anita

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 199 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Pék Anita

Mondd miért?

Ó, te andalító hisztérika!
Sosem hittem volna,
Hogy ez megtörténhetett újra!
Mondd, miért tagadod meg fájó múltadat?

Én már egyedül maradtam csendesen,
Könnyes szemmel a múltat átlépem.
Sokszor megátkoztál ezeregy
Arcot, de mégis ki vagy te éppen?

Körbevettek, amiért óvakodtak, mert szerettek téged,
Gyűlölet lakik ott a szívedben.
Meglakolsz és megbosszulsz minden embert,
Sosem gondolkozol, mi is ez a szeretet?!

Tán ismertelek én igazán,
Nem létezik e hű barát.
Mint szellem, búcsú nélkül távoztál,
Hogy itt hagysz egy életen át.

Megannyi gondolat, írom én e sorsodat,
A régi testemből fájó szívem nagyon mar.
Továbbadom én a könnyem, amim van,
S amit átéled, a jövőt soha ne add vissza.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


pekanita88(szerző)2017. március 22. 20:11

Így igaz! El kell engednem azokat, akiket csalódnom kell rájuk!
Köszönöm

feri572017. március 22. 20:08

A szakítás bizony nem könnyű dolog. szép vers.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom