Szerző
Zsefy Zsanett

Zsefy Zsanett

Életkor: 71 év
Népszerűség: 194 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 564 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (23)

Zsefy Zsanett

Elmosódott kontúrok

A hatalmas ház a kerttel lassan összement.
Elszökkent a fák fejéről az ég. Pedig
majdnem elértem, mint kisgyerek.
Egyedül csak a plafont volt nehéz.
Amíg a gémeskút felhőket döfködött,
az öreg eperfa részegre itta magát.
Néha hallottam, ahogy a viharos szélben
kicsúfolják az éjszakát.
Az idősek háta egyre csak görbült,
mire kinőttem a sok mesét. A világ meg
egykedvűen teremtett és temetett bármi lényt.
De Isten kivasalta, ami összement.
Előbb a gyerek tűnt el belőle.
És rádöbbentett, a ház nem is kicsi.
A mennyezetet már nincs kivel elérjem.
A kert is kitágult. Ismét végtelen.
Minden újnak hat, pedig ódon.
Észre se vettem, úgy lettem öreg,
hogy a gémeskútra sem emlékezem.
Csak arra, hogy jobb volt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1946222017. április 8. 14:05

Szépen megírtad, hogy az élet gömbölyű és nem szögletes.Szívet hagyva a figyelőmbe veszlek István.

edars2017. április 1. 17:24

Nagyon szép vers, szívvel olvastam. Figyelőmbe vettelek,szeretettel,Edina

miriam2017. március 30. 16:07

Milyen jól láttatod az érzést... Gratulálok szép versedhez !

kicsikincsem2017. március 30. 13:29

Különleges kedves Zsanett...Szívvel gratulálok.
Icus

kozmazsu2017. március 30. 12:43

Nagyon szép, megható ''elégiát'' írtál. szívből gratulálok és szeretettel: Zsuzsa

rojamsomat2017. március 30. 11:48

De szép!
Minden gondolat egy nagy érték!
Gratulálok remekedhez kedves Zsanett!
Szeretettel,,,Szívvel,,,Tamás

Törölt tag2017. március 29. 18:08

Törölt hozzászólás.

gypodor2017. március 28. 11:14

''Észre se vettem, úgy lettem öreg,
hogy a gémeskútra sem emlékezem.
Csak arra, hogy jobb volt''
Hát igen. Ez bizony az öregedés jele.... Szépen megírtad!
Szívvel
Gyuri

elena152017. március 28. 00:11

Gyönyörű. Csodálatos vers. Sok szeretettel gratulálok.

Napsugar06072017. március 27. 20:14

Megérintett versed sajnos az időkerékét nem lehet feltartóztatnunk, pedig sokszor milyen jó lenne... még marasztalni az elrohanó idő múlását. Gratulálok versedhez.

feri572017. március 27. 16:40

Szomorú szép versed szívet hagyott.
Feri

Zsuzsa03022017. március 27. 15:53

Szomorú, szép emlékversedhez szívvel gratulálok!!! :)Zsuzsa

cedrus49(szerző)2017. március 27. 11:34

@saturday: Köszönöm szépen! :) Sajnos ebben nem vagyunk egy véleményen. Gondolataimban hiába nem érzem a kort, a mindennapok gondoskodnak róla, hogy rádöbbenjek: tévedés.

Merluccius2017. március 27. 11:31

@cedrus49: Én köszönöm, hogy átadtad az érzést! Jó, ha vannak gyökerek...
(nekem csak villanások...) /Az ''elszökkent'' tökéletes!/
M.

cedrus49(szerző)2017. március 27. 11:29

@Mikijozsa: Nagyon köszönöm!

cedrus49(szerző)2017. március 27. 11:21

@Merluccius: Őszintén szólva, ezt a jelzőt vártam...arra törekedtem, lehet tudat alatt, hogy hangulatában (is) éreztessem, mennyire békés, nyugodt volt az a gyerekkor. Lehet - sőt biztos - , hogy nem mindenkinek, és nem volt problémamentes nekem, nekünk sem. De sokkal több szerethető volt benne, mert szerintem az érzések nagyobb szerepet játszottak egy család sőt a közösségek - óvoda, iskola, munkahely - életében, amit a mai rohanó világunkban, az internet építette hamis környezetben már nem mondhatok el.
Köszönöm a visszajelzésedet!

cedrus49(szerző)2017. március 27. 11:14

@anci-ani: Köszönöm, hogy Te is csatlakoztál az időutazáshoz. Néha igazán fájó tud lenni...

Kicsikinga2017. március 27. 11:14

Nem tudom kiverni a fejemből ezt a dalt, és a könnyeket is nehéz visszatartanom!

Bocsáss meg, hogy még ezt is idehoztam, és, ha úgy gondolod, töröld ki bátran, mert én meg nem sértődöm, az biztos!

https://www.youtube.com/watch?v=dvr2n9q8t3I

cedrus49(szerző)2017. március 27. 11:12

@Callypso: Köszönöm a szomorú-szép történetet! Jó érzés tudni, hogy a soraim az Olvasóban is előhozzák az emlékképeket.

Molnar-Jolan2017. március 27. 10:36

Szép emlékezés, amiben benne a látásmód viszonylagossága, és a lét körforgása. Igen mi azelőtt nagynak tűnt, eltörpül, aztán újra változik a nézőpont a korral. A vége szívszorító.

cedrus49(szerző)2017. március 27. 10:20

@janow: Köszönöm! Hallgattam a szóra...@Kicsikinga is hasonlóan reagált. Remélem az ''elsprintelt'' időbeli ''hirtelenségét'' az ''elszökkent'' is érzékelteti!

cedrus49(szerző)2017. március 27. 10:17

Köszönöm, Kedves Moderátor(ok), hogy a cserét ilyen gyorsan realizáltátok! Remélem jól döntöttem. :)

Kicsikinga2017. március 27. 08:32

Nagyon meghatott a versed!
Huh!

Motta2017. március 27. 08:17

Szomorkás, szép versedet szivvel olvastam
Motta

Layosh2017. március 27. 08:04

Ezért vágyódunk vissza mindannyian a felelőtlen (de kiszolgáltatott), örömteli (de mulandó), felhőtlen (de árnyékokkal teli) gyerekkorba.

Metta2017. március 27. 08:04

Kedves Zsanett!
Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok!
Margit

maxika2017. március 27. 08:02

Remek alkotás!
Üdv:
Albert

janow2017. március 27. 07:35

Nagyon bejött, mert nagyapámék házát mikor felnőtt fejjel megláttam, szi.te szórul szóra...
A sprint viszont nagyon lerontja a képet. Itt a szlengnek nincs helye.
Onnantól kezdve tökély.

LIne2017. március 27. 06:33

Művészien tudod ábrázolni az idő múlását. ...A kontúrokat.

Üdv.

saturday2017. március 27. 05:54

Nagyon szép gondolatok. De nem lettél öreg.

Mikijozsa2017. március 27. 05:52

Nekem ez nagyon kedves, bizony észre se vesszük, ha öregek leszünk. Szívvel gratulálok

Merluccius2017. március 27. 05:03

Milyen szelid... gratulálok!
M.

anci-ani2017. március 26. 23:48

''Előbb a gyerek tűnt el belőle.
És rádöbbentett, a ház nem is kicsi.
A mennyezetet már nincs kivel elérjem.
A kert is kitágult. Ismét végtelen.
Minden újnak hat, pedig ódon.''
Emlékeinkben még mindig élnek a lelkünkbe vésődött gyermekkor emlékek..
Megható idézése a múltnak, melyek idő múlásával elmosódnak...
Én is visszamentem verseddel az időben és elérzékenyültem...
Szívvel olvastam!
Gratulálok:
Anci

Callypso2017. március 26. 22:54

Szomorúságában gyönyörű ez a vers. Amikor a nagypapámat (aki egy másik országból települt anno Magyarországra és nagyon szerette az igazi otthonát) megkérdeztem, hogy haza szeretne-e még jutni az életben, furcsa módon azt válaszolta, hogy nem. Majd kifejtette, hogy a szíve még mindig őszintén vágyik haza, de nem a mostani, elcsúfított és átrendezett, betonná fejlesztett tájra, hanem arra, amilyen akkor, anno volt. Azt mondta, hogy nem szeretné fájdítani a szívét, így inkább nem megy, de szívében örökké boldogan őrzi azt a csodát, amit fiatalként magával hozott.
Ezt a szomorú, de tiszteletre méltóan gyönyörű történetet juttatta eszembe ez a remek költemény. Köszönöm, drága Zsanett! Örömmel látogattam hozzád és sok szeretettel gratulálok ehhez a nem mindennapi vershez! (:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom