Szerző
Papp Viola

Papp Viola

Népszerűség: 348 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 641 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (63)

Papp Viola

Buszra várva (7.)

Előzmény: Buszra várva (6.)

Kabátja lóg csak,
gyűrött az ing,
elvált, ma végre
szabad megint.

Mégsem örül, csak
mélán bolyong,
ellopott évek,
szegény bolond...

Szemén a féltés
örök nyara,
lép, körbesétál,
nem megy haza.

Lopja a percet,
tétova még,
bensője üres,
feladta rég.

Nem fogja a hely,
szavát szegi,
körötte tömeg,
nem szól neki.

Érzi, hogy vége,
nincs már hova,
nem segíthet már
csak a csoda.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


viola61(szerző)2017. június 1. 08:24

Köszönöm, hogy olvastatok!
Örülök látogatásotoknak és megtisztelő véleményeteknek.

szalokisanyi12017. április 29. 16:34

Megható alkotás.

Gadratil2017. április 11. 20:03

Budapest jutott eszembe :)

Olveti2017. április 9. 12:17

Jaj ez ismerős... Jól beleláttál.....

1957052520122017. április 6. 21:22

Igen szomorú, ha az ember tétován mereng. A vers remek!
Szívet hagyva gratulálok , Irén

Ibolya.522017. április 6. 13:43

Megható versedhez szívet hagyok! Ibi

kintkong102017. április 5. 21:16

Az elszigetelődésről szóló versed hihetetlenül tetszik. Szívvel és köszönettel olvastalak. J.

Emese662017. április 5. 14:47

Nagyszerű vers!

Nichi-ya2017. április 3. 21:27

Mesterien megírt sorok. Nagy szívet hagyok, sok szeretettel.

PELLEI2017. március 31. 13:20

A versed, egy érzékeny, mélyre látó pillantás a lehangoltságba, a reménytelenségbe. Mégis a remény és csoda szavak utalásával, a lehetőségek mutatói is jelen vannak - a záró soraidban. Tetszik a hangulat, az elbeszélő stílusod, az utcai dráma, a ''tömegből EGY ember'' magány... Szívvel olvastalak, PELLEI

Divima2017. március 31. 05:56

Viola, nagyon profi.
Sajnáltam...... És láttam.....

Szeretettel: Edit

laszloklara2017. március 30. 20:18

Kedves Viola, remekül megírtad érzelmeidet.

Radaszsuzsanna2017. március 30. 18:52

Kedves Viola!

Minden válás után van tovább csak idő kérdése az egész :-)))))) nagyon részletes mélyreható érzelmekkel átszőtt gyöngyszemedhez szívből gratulálok!

Zsuzsi

Merluccius2017. március 30. 15:18

Nagyon-nagyon érzékletes! Rövid, kijelentő mondatokkal erősíted a jelentést. Ez van! Mit tehetne... M.

jocker2017. március 30. 14:50

remek soraidat örömmel olvastam...
Gratula! jocker/Kíber/Feri

kicsikincsem2017. március 30. 13:17

Remek... Szívvel gratulálok.
Icus

kozmazsu2017. március 30. 12:44

Szeretettel gratulálok és üdvözöllek: zsuzsa

15142017. március 30. 05:46

Plasztikusan sikerült ábrázolni egy derékba tört életet.
Szívem hagyom.

m.falvay2017. március 29. 21:30

Kiüresedik ilyenkor a lélek , jól jönne a csoda
Szívvel olvastam Miki

V.P.2017. március 29. 21:20

Nagyon szépen megírtad, gratulálok!

Napsugar06072017. március 29. 18:46

Adjon neked reményt a kikeleti zsongás. Gratulálok

1111112017. március 29. 17:45

Telitalálat megint e szomorú sors-vers, szinte csak álltam némán..a ''Buszra várva...''szívet hagyok most is. Piroska

Gaborovics2017. március 29. 17:12

Remek vers. Gratulálok!

Gabi

keva5262017. március 29. 15:06

Csodás rímekbe szedett szomorú sóhaj...
Szeretettel gratulálok,
Éva

M.Laurens2017. március 29. 14:16

Köszönöm az élményt (szívvel)!
/ Miklós /

Titta2017. március 29. 13:26

Kedves Viola, a kilátástalanság,felesleges vagyok érzése, mind átjött s versedben!És aztán ,egyre lejjebb csúszik!szívvel- szívesen gratulálok!! Ágnes

stapi2017. március 29. 11:46

Ez nagyon jó, nagyon tetszik. (A vers - nem a helyzet... :) Gratula

Pflugerfefi2017. március 29. 09:47

A kongó semmit így megverselni,az ürességet, a sétáló bánatot!
Szívvel gratulálok nagyszerű versedhez! Feri.

Törölt tag2017. március 29. 08:48

Törölt hozzászólás.

gypodor2017. március 29. 08:44

Nagyon lélekből írtad!!!!
Szívvel olvastalak.
Gyuri

AkarkiGyula2017. március 29. 05:48

Kedves Viola!
Nagyon vers lett.
Minden szavából kong, az üresség.
Mindenki idegen, a másik ember számára.
Van, aki idegenebb. És ezen nem is lehet segíteni.
És minek is kellene?
Hiábavalóság minden, az ég alatt.
Gratulálok.ü.akarki.

PiszarEva2017. március 28. 22:47

Idővel majd másképp látja remélhetőleg, amikor rájön, hogy van más irány is. A reménytelenség ilyen, jól ábrázoltad! Gratulálok! Éva

Callypso2017. március 28. 22:18

Szomorú és nem túl pozitív alkotás, mégis magával ragadó, mert teljesen átérezhető minden sora...
Örömmel látogattam hozzád és elkeseredettségében szép versedhez szívvel, sok szeretettel gratulálok!

Osel2017. március 28. 20:59

Bár válni el lehet, de az érzést nem választja el semmi ''földi'' trükk, ha a szív nem válik. Egy komoly és hosszú kapcsolatba pedig odaadjuk véges időnk és véges önmagunk, jól írod, kedves Viola, akármi is a vége, és van, hogy nem marad semmink, hisz nélküle csak idegenek vagyunk nemcsak a világnak, hanem még önmagunknak is.
Mit kezdhetnénk e furcsa idegennel, csak nézzük, ahogy a fogyó idő végleg lepereg...

Jó ez a buszos versciklus, sok érdekes karaktert közelebb hoz.

Bocs a hosszú hozzászólásért.

Versedhez szívvel gratulálok!

dobosigyorgy2017. március 28. 20:31

Szomorú versedhez swzívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri

meszaroslajos602017. március 28. 20:29

Kedves Viola!
Szomorú soraidat szívvel olvastam, Lajos.

m.agnes2017. március 28. 20:27

Jó porté!

schvalmrozsa2017. március 28. 20:19

Szomorú vers, szívvel olvastam.
Gratulálok! Rózsa

Shanti72017. március 28. 20:05

Csodálatosan szép. Szeretettel hagyok szívet. Shanti

ereri2017. március 28. 19:48

Tökéletes! Maga az űr... Nagy szív érte: E. E.

Törölt tag2017. március 28. 19:05

Törölt hozzászólás.

nagyllaszlo2017. március 28. 18:34

Gratulálok versedhez! Remélem, sokan járnak még abba a buszmegállóba, ahol körbenézel!

JohanAlexander2017. március 28. 18:11

Egyedien szép versedhez szívvel gratulálok! (24.)

Kicsikinga2017. március 28. 18:00

Üdvözlöm azt a buszmegállót is!

Kicsikinga2017. március 28. 17:58

Annyira egyedi a stílusod, és annyira jó, hogy mindig ujjong a szívem, amikor olvaslak!

Vargazlajos2017. március 28. 17:53

Érdekes vers!
Szívvel: VZL

1-9-7-02017. március 28. 17:36

Kedves Viola felidézte versed a napot mikor én lettem ''szabad'' hát pont ilyen érzés volt ......... szívvel gratulálok rendkívüli versedhez Anikó

Martonpal2017. március 28. 17:04

Sokfèle ember vàr a buszmegàllòban.Most egy elvált fèrfi''elhagyatottan''
Jò vers! Szivvel olvastam......attila

Dram2017. március 28. 16:53

Remekül érzékeltetted
''a most hogyan tovább''
helyzetet...
Szívet hagyva olvastalak; András.

pete572017. március 28. 16:18

Érdekes, de valóságot tükröző sorok.
Szívvel gratulálok!
Margit

varkonyi.zsuzsa2017. március 28. 15:12

Nagyon jól megírt versedhez szívből gratulálok!

adamne2017. március 28. 15:12

Megható és megrázó is egyben ez a versed kedves Viola.
Gratulálok remekül megírt soraidhoz. Szívvel, szeretettel:Manyi

kokakoma2017. március 28. 14:54

''Buszra várva'' vagy csodára! Nagyon jó! Ötlet gazdag és sziporkázó. Szívvel. János

feri572017. március 28. 14:05

Szép versed örömmel olvastam.
Feri

Motta2017. március 28. 13:54

Nagyon jól érzékelteted a csalódottságot, szoorúságot, bizonytalanságot.
szivvel olvastalak
Motta

lejkoolga2017. március 28. 12:39

A magány érzése jött át szép rímes versedben,
kedves Viola!
Szívvel gratulálok: Olgi

remember2017. március 28. 12:33

és ha busz,
megérkezik
felszáll, lehet,
erőt merít.
talán elég lesz,
nyitott talány.
lélekpárája
az... ablakán.

Bocsi. Nem tudtam megállni...
Elnézést, nem vezérelt bántó szándék. csak...

Gratulálok.

rojamsomat2017. március 28. 12:31

Tökéletes valóság ábrázolás!
Megrázó vers!
Szeretettel,,,Szívvel,,,Tamás

anci-ani2017. március 28. 12:23

Megható szívbemarkoló szomorú életkép gyönyörű versben!
Ilyen sorsok pecsételik meg örökre a lelket...
Szívvel, szeretettel olvastam drága Viola!
Anci

editmoravetz2017. március 28. 12:03

Kedves Viola!

Nehéz szívvel éreztem át ezeket a magányos pillanatokat - hol hiába a tömeg, egyedül érzi magát az ember.

Szeretettel gratulálok remekül megírt versedhez!
Szívem hagyom: Edit /6./

attgreen2017. március 28. 11:43

A tőmondatok ritmusa sajátságos hangulatot ad versednek, valamint az, hogy az egyik verssora mintha a következő válaszolna, egy különleges párbeszéd érzetét kelti.
Tetszik!
Gratulálok, Attila

Metta2017. március 28. 11:38

Kedves Viola!
Nagyon tetszett!
Szívvel gratulálok!
Margit

edars2017. március 28. 11:15

Nagyon tetszett ahogy levezetted a verset.Drámai hatással volt rám.Szívet hagyok. Edina

Ahita2017. március 28. 11:13

Tömör, nagyon direkt szavak, s a kijelentő mód használata, nyilvánvalósága még jobban elmélyíti a keserű érzést, állapotot, és ez bennünk is kis időre megmarad...
Jó a versed nagyon!
Szívvel gratulálok, Éva

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom