Szerző

Gőbölös Andrea

Életkor: 58 év
Népszerűség: 62 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 194 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. április 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (20)

Gőbölös Andrea

Édes otthon

Már rég nem várnak engem haza,
nem hívogat a szülői kéz,
gyöngéd szóval rég nem illettek,
szemem a messzi távolba vész.

Akár egy riadt kis madárka,
figyelem esendő magamat,
Ó, én szegény, elárvult bolond,
úgy várom már szép halálomat.

Eladom lelkem, nincs vigaszom,
kesergek szüntelen a porban,
rég nem hófehér már a lelkem,
harcomat vívom a mocsokban.

Ó, édes otthon, én mentsváram,
nálad tisztább, ragyogóbb, nincs,
őrizd meg szüleim lábnyomát,
nem maradt más, szívemen bilincs.

Csak még egyszer nyílna a kapu,
ha kattanna a zár, üdvözlégy,
de rég más lakja az otthonom,
idegen illatot visz a szél.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


viola612018. március 26. 07:26

Szép sorok!

Abraks_Anna2017. szeptember 9. 18:21

Kedves Andrea! Fájdalmas emlékezésedet szívvel olvastam! Szeretettel! Adri

sosjudit2017. augusztus 7. 13:05

Fájdalamas sorok, őszinte érzések. Gratulálok! Szívvel olvastam!

15142017. április 13. 15:44

Szívszorító soraidhoz szívvel gratulálok.

Bugatti3502017. április 13. 09:42

Szívet fájdítóan szép a vers! Szívvel olvastalak! Ölelésem!

gypodor2017. április 11. 11:48

Szív a versért!!!!
Gyuri

gypodor2017. április 11. 11:48

''Csak még egyszer nyílna a kapu,
ha kattanna a zár, üdvözlégy,
de rég más lakja az otthonom,
idegen illatot visz a szél''
Valahogy ezt érzem én is szülőfalum felé járva. Viszont van egy emlék ott: a régi házunk utcafronti falába építve: Egy barlangszerű bemélyedés Máriával és kisdedével. Úgy adtuk el a házat, hogy ezt kikötöttük: maradjon. Apám szombatonként lámpát gyújtott ott. Megmaradt!
Gyuri

Metta2017. április 11. 10:46

Fájdalmas,szép emlékezés!
Szívvel olvastam!
Margit

Andrea61(szerző)2017. április 10. 19:43

Köszönöm szépen!

kicsikincsem2017. április 10. 12:17

Megható... szívvel gratulálok.
Icus

Dram2017. április 9. 22:05

Szomorú, fájó emlékezés.
Szép vers. Szívvel olvastalak; András.

1-9-7-02017. április 9. 19:05

Kedves Andrea gyönyörű vers csendben elismeréssel szívet hagyok Anikó

V.P.2017. április 9. 16:45

Nagyon szép vers, szívből gratulálok neked!

JohanAlexander2017. április 9. 16:43

Andrea, szomorúan szép emlékezésedhez, (8) szívvel gratulálok!

adamne2017. április 9. 16:33

Szomorú emlékezésedet nagyon átérzem kedves Andrea.
Szép versedhez gratulálok szívvel, szeretettel: Manyi

dvihallyne452017. április 9. 15:29

Megható, gyönyörű soraidhoz szeretettel és szívvel gratulálok! Sarolta

Andrea61(szerző)2017. április 9. 14:26

Köszönöm szépen mindenkinek!

kincseshaz2017. április 9. 14:18

Szívbe markoló gyönyörű vers! Az otthon, a gyökerek meghatározzák életünket. Szeretettel gratulálok és szívet hagyok .Ilona

anci-ani2017. április 9. 12:56

Megható a lelkem is sír, amikor olvasom szomorú emlékező versed drága Andrea!
Nagyon mély nyomot hagynak az emlékek, és elárvulva érzi magát az ember... megértem!
Szívvel,szeretettel olvastam:
Anci

feri572017. április 9. 12:48

Szomorú, bánatos versed Andrea szívvel olvastam
Feri

rojamsomat2017. április 9. 11:44

Szép emlékverset hoztál!
Szeretettel olvastam!!
Szívvel,,Tamás

Shanti72017. április 9. 11:37

Csodálatos emlékvers. Szeretettel hagyok szívet. Ölellek Shanti

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom