Szerző
T Tamás Ferenc

T Tamás Ferenc

Életkor: 49 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 114 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. április 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

T Tamás Ferenc

Illúzióban élünk...

Napra nap illúzióban élünk,
A boldogság szertefoszló illúziójában.
Hiszünk, tudunk, szeretünk
A napi küzdelmeink valóságában.

De azt, hogy miért is létezünk,
Oly` nehezen tudjuk felfedezni.
Talán hogy meglegyen mindennapi ételünk?
És ezt a napot is be lehessen fejezni?

Ki kell találni a létezés értelmét!
A megszokott állandó taposómalom,
A mindennapok küzdelmeinek miértjét,
Ahol fáradt testünk megpihen az álombéli csónakon.

A jó álom elringat és kiröpít a testedből,
Ott az leszel, aki akarsz lenni,
Bátran kiléphetsz a kertedből,
Hiszen bármit meg tudsz tenni.

De mire estére az ágyadig eljutsz,
Már csak álmatlan álomra marad erőd,
Ne menekülj! Feleslegesen futsz!
Hiába is keresed az elképzelt virágmezőt!

Hát miért is vagyunk itt e világon?
Egymást ne tépjük, ne vádoljuk,
Lépjünk túl végre az idegőrlő vitákon!
Inkább a szeretetet tároljuk!

Vegyük észre a mást akaró embert,
A segítségért kinyúló kezet.
Ne játsszunk erőszakos őrmestert,
Legyen bennünk ennyi igyekezet!

Hiszen napra nap illúzióban élünk,
A boldogság szertefoszló illúziójában.
Hiszünk, tudunk, szeretünk
A napi küzdelmeink pókhálójában.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Motta2017. április 14. 13:06

Szép versedet szivvel olvastam
Motta

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ