Szerző

Lovas Zsuzsanna Lux

Életkor: 58 év
Népszerűség: 143 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 4298 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. április 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (35)

Lovas Zsuzsanna Lux

Mese a nagymama szeretetéről

Volt egyszer egy kis városban,
Csodaszép kis házacskában,
Virágos kertecskében,
Éldegélt egy nagymama.
Férje régen elment tőle,
Emlékeit mind elvitte,
El a messzi magasságba,
Már ott van.

A nagymama-palotába,
A cifra házacskában,
Ő magányát feladta.
Vele élt a fia, lánya,
Szívnek kedves unokája,
Annácska.

Látta pici mosolygását,
Szíve kedves kis virágát.
Fogta kezét, mosta arcát,
Ölelte és becézgette
Minden nap.

Virágok közt álló házát,
Cifra lakát, palotáját
Ápolgatta, védte félve
Minden nap.

A nagymama boldogságát,
Szíve kinyíló virágát
Egy reggelen elhagyta.
Fia, lánya, unokája
Elindult a nagyvilágba,
El, hogy jobb életet éljen,
Mindent, amit kell, elérjen,
Így hát útnak indultak.

Annácska nagymamája
Éldegélt a palotában,
Egyedül volt cifra házban,
Nem látta a kicsi lányka
Minden nap.

Egyszer régen, hajdanában
Annácska nagymamája
Elindult nagy bánatában,
Elindult, hogy láthassa
Kicsi, kedves unokáját
Egy szép nap.

Ahogy ment, hogy megtalálja,
- Mert bizony nem tudta, hol van,
Kérdezte a Napot, Holdat,
Fent a fényes Csillagokat,
De azok nem válaszoltak.
Némák voltak, nem hazudtak,
Hallgattak.

Egyszer csak megszólították,
A nagymamát szóra fogták,
Megkérdezte őt a Nap:
Cifra házban, palotában élő, kedves nagymama!
Miért keresed a lánykát?
Eddig miért is nem láttad - minden nap?

A nagymama megállt,
Felnézett a fényes Napra,
Mosolyogva azt mondotta:
Nem hívtak!

Aztán a Hold szólította:
Cifra házban, palotában élő, kedves nagymama!
Miért ment el tőled messze,
Egész a világ végére
Fiad, lányod - hol vannak?

A nagymama felnézett,
Fel a fogyó, fényes Holdra, s ezt mondta:
Kértem én, hogy ne menjenek,
Más országba ne éljenek,
Itt a szívem, itt van minden,
De ez nekik nem volt elég,
Cifra házam kevesellték,
Palotámat kicsinyelték,
Szeretetem nem is kérték,
Elhagytak.

A Csillagok még ragyogtak, így most ők
Szóltak volna,
Ám Annácska nagymamája ezt mondta:
Tudom, én is tévedhetek,
Messzi földön félig élek.
Mégis, most arra kérlek,
Fényes Csillagok az égen,
Vezessetek a sötétben,
Oda, ahol él a csöppke Annácska.

A Csillagok segítettek,
A nagymama meg is lelte,
Unokáját megölelte,
Megcsókolta és örvendett
Még az nap.

Mire a csillagok fénye
Elhalványult fenn az égen,
Addigra az öleléssel,
Csókokkal és szeretettel
Mind felhagyott, mind
Búcsúzott a mama.

Annácska, ki csöppke
Lány volt, nem tudta,
Hogy mit is látott,
Azt hitte, nem is valóság,
Nagymamája csak egy álom,
S nem lesz vele minden nap.

Mert éjjel az öleléssel,
Angyali szeretetével,
Átölelte a kicsi lányt,
S ahogy az visszaölelte,
Ahogy csókjával szerette,
A nagymama boldog szíve
Megszakadt.

Reggel a felkelő nappal,
Ott a messzi távol honban,
Nem a cifra palotában
Elillant.

Annácska mosolyogni látta,
Ahogy feküdt mellette a
Kis szobában.
Nem értette, csak szerette,
Hívogatta, élesztgette.

A nagymama már nem felelt,
Már az égben énekelt.
Visszanézett a földi házra,
A cifra kis palotára,
Visszanézett Annácskára,
Fiára és leányára,
Ott a messzi távolságban,
Ott voltak.

Akkor vette - ott fent észre -
Hogy nem is volt cifra fészek,
Nem volt néki férje-ura,
Nem volt néki fénye-csuda.

Volt néki egy kicsi háza,
Csöppnyi, édes unokája,
Övé volt mind a magánya
Minden nap.

Annácska még nem értette,
Fia-lánya útra keltek,
Hazavinni a szülét,
Otthon kell - eltemessék.

Hazájában nem értették,
Messzi-távol mi is történt,
Miért ott lett Menny lakója,
Annácskának nagyanyója.

Jött az este, jött az éj,
Vele jött a csillag-fény,
És egy csillag - csöppke volt,
- Ki szerette nagyanyót,
Lehullott fia kezére,
Odasúgott a lány fülébe,
Elmondta a nagy titkot,
Édesanyjuk miért halott.

Nem tudta már elviselni,
Újból-újból még átélni,
Hogy ne láthassa Annácskáját,
Szíve kicsi unokáját.

Így amikor az átölelte,
Úgy érezte,
Fenn a Mennyben van már,
S nem kell neki semmi élet,
Ha nem lehet vele végleg.

Szíve szakadt örömében,
Fájdalmas szeretetében.

Mert aki egyszer nagymama,
Annak kell az unoka!

Annácska nagymamája
Így lett vele minden nap,
Így vigyáz rá fenn a Mennyben
Angyalforma személyében
Minden nap.

Annácska felnéz az égre,
Egy szerető kéz nyúl feléje,
Nagymamája ott az égben,
Segíti, őrzi és féltje,
Mert ilyen egy nagymama.

A Versben szereplő név csupán jelentése miatt lett kiválasztva, ugyanis Anna jelentése kegyelem, Isten kegyelme.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ArnyekEsFeny(szerző)2017. június 5. 01:00

@ereri: Nagyon köszönöm elismerő szavaidat.

ArnyekEsFeny(szerző)2017. június 5. 00:59

@Motyo01: Köszönöm szépen. Megígérem, én is meglátogatlak!

GreyMouse2017. június 3. 11:41

''Annácska nagymamája
Így lett vele minden nap,
Így vigyáz rá fenn a Mennyben
Angyalforma személyében
Minden nap.''

Meghatóan gyönyörű történet a nagyszülői szeretetről és ragaszkodásról. Tartalmas sorok, amik újra és újra lélekig hatolnak. Életszerű, sajnos napjainkban talán még jobban, mint eddig bármikor. Őszintén gratulálok nagyszerű alkotásodhoz.
Tisztelettel: GéeM.

ereri2017. június 3. 10:49

''Szíve szakadt örömében,
Fájdalmas szeretetében.''

Elképesztő hogy tudsz játszani az olvasóid érzelmeivel! Többször is beleborzongtam az olvasás közben a történet szépségébe és ez nem kis dolog, örömmel leszek így 62. figyelőddé, várom a következő alkotásaid és köszönöm az élményt - elismeréssel, szeretettel: E. E.

Motyo012017. június 3. 06:38

Ez is nagyon szép, ahogy a többi versed is.
Szívvel, figyelővel gratulálok.

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 21:00

@PiszarEva: Kedves Éva! Bárcsak az angyalok azt is elintéznék, hogy a fiatalok itt is tudjanak boldogulni!

szeretettel

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:59

@Szinci: Kedves Szinci! Köszönöm a meghatódottságot, mert egyáltalán nem gondoltam, hogy bárki is veszi a fáradtságot, hogy végig olvassa a ''mesémet''
szeretettel

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:58

@domokoskazmer: ''Nem mese ez gyermek'' - jó érzed...
szeretettel

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:57

@hillailaszlo-ve: Kedves Laci! Köszönöm, hogy ezt érezted. Remélem, lesz olyan versem is, amely nem megmarkolja,hanem megnevetteti a szívedet.
szeretettel

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:56

@111111: Kedves Piroska! köszönöm a könnyet, és a szívedet!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:55

@Tinka57: Kedves Kriszti! KÖSZÖNÖM

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:54

@adamne: kedves Manyi! Nagyon értékesnek tartod ezt az alkotást - ezt nagyon köszönöm....
Csak a szívem van benne, még ha a költői tudásom kevés is...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:53

@clarekri: Kedved Klári! Félek, nekünk is az lesz...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:52

@kodrane: köszönöm ezt a nagyon szép véleményt és a nagy szívedet sok-sok szeretettel

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:51

@Agi63: köszönöm

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:51

@JohanAlexander: Nagy szívedet, nagy szeretettel köszönöm

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:50

@Meroni: Kedves Roni! Köszönöm!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:50

@dvihallyne45: szereteted és szíved - köszönöm

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:49

@Pflugerfefi: Köszönöm. Már csak azért is, mert vannak akik szerint ezek nem versek. lehet, hogy a költészet minden szabályát nem tartom (tartjuk) be, de a szívünk van minden írásban... a tieidben is, tudom

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:47

@kokakoma: Kedves János! Sajnos az én szívem is gyorsabban ver, ha rá gondolok, hogy lassacskán valósággá válik...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:46

@Bugatti350: Ölelésre ölelés!
köszönöm

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:46

@gypodor: Köszönöm. Nem gondoltam, hogy lesznek akik, végigolvassák....

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:45

@rojamsomat: A nagyi szíve - már csak ilyen...Bár csak ne lenne ilyen - de ha igen, ne a muszáj adná...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:44

@uzelmanjanos956: János, köszönöm szívedet!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:43

@Metta: Kedves Margit! Remélem csak történet marad és nem lesz valóság - bár lehet...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:42

@anci-ani: Drága Anci! Bárcsak ezt ne kellene egy nagyinak se éreznie!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:41

@Zsuzsa0302: köszönöm az elismerésed, és a szívedet!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:41

@donmaci: Kedves Józsi! köszönöm.

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:40

@1-9-7-0: Drága Anikó Könny-cseppjeid egy-egy gyöngyszemek számomra, köszönöm.

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:39

@feri57: köszönöm, hogy végig olvastad.

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:38

@Eleonora: Bár csak ne kellene!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:37

@T.G.: köszönet a szívedért

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:37

@Chikes: köszönöm, hogy végigolvastad

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:37

@editmoravetz: nálunk még csak elindult a folyamat, de a féltés már megvan...

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:36

@angel14: nagyon szépen köszönöm a könnyeid. sokat jelent számomra!

ArnyekEsFeny(szerző)2017. május 3. 20:36

@angel14: nagyon szépen köszönöm a könnyeid. sokat jelent számomra!

PiszarEva2017. április 24. 22:14

Ez nagyon megható, szívet érintő alkotás!
Csak szeretettel lehet ennyire szépet írni!
Nagy szívvel gratulálok angyali történetedhez!
Éva

Szinci2017. április 22. 14:31

Megható szép szomorú történet.Szeretettel olvastalak.Meghatódtam . Gratulálok. szinci

domokoskazmer2017. április 22. 08:59

Megható és talán több is mint mese. Szívvel. Kazi

hillailaszlo-ve2017. április 21. 19:43

Gyönyörű, megható, szívbe markoló történet!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

1111112017. április 20. 19:42

Életmeséd könnyet csalt a szemembe, szívet hagyok szeretettel. Piroska

Tinka572017. április 19. 18:38

Kedves Árnyék és Fény! Megkönnyeztem, meghatódtam, Szívem hagyom érte! Köszönöm Kriszti*

adamne2017. április 19. 15:23

Megható, szép, szomorú történet. Gratulálok kedves Árnyék és
Fény, csodát alkottál!!!
Szívvel, nagy szeretettel olvastalak: Manyi

clarekri2017. április 19. 15:16

Ez nagyon megható. Sajnos, sokaknak maga a valóság. Gratulálok: Klári

kodrane2017. április 19. 13:50

Nem semmi ez a vers, felér egy regénnyel, mégis finom, gördülékeny, el lehetne énekelni! Nagy szívet hagyok!

Agi632017. április 19. 13:06

Nagyon szépséges!

JohanAlexander2017. április 19. 13:01

Meghatóan szép történetedhez nagy szívvel gratulálok.

Meroni2017. április 19. 12:37

Megható szép versedhez őszinte tisztelettel és szívvel gratulálok. Roni

dvihallyne452017. április 19. 10:43

Megható,torokszorító, szépséges ,tanulságos történetedhez szeretettel és
szívvel gratulálok! Sarolta

Pflugerfefi2017. április 19. 09:28

A nagymamák mind tündérek, imádják az unokákat!
Megható ,szép vers, ( mit vers) alkotás! Gratulálok szívvel. Szeretettel. Feri.

kokakoma2017. április 19. 09:12

Versedet olvasva egész végig gyorsabban vert a szívem. Nagyon megható vers4 Szívvel köszönöm az élményt. János

Bugatti3502017. április 19. 09:03

Nagyon szép verset hoztál, kedves Fény! Szívvel gratulálok. Ölelésem! :)
István

gypodor2017. április 19. 08:27

Ismét gyönyörű, szívbe markoló verset hoztál. Gratulálok.
Gyuri

rojamsomat2017. április 19. 07:35

Hát ez csodálatos lett!
Kedves Árnyék és Fény ez nálunk is így van, de leírni ily szépen a Te
Szíved kellett!
Szeretettel,,Szívvel,,Tamás

uzelmanjanos9562017. április 19. 07:01

Csodálatosan szép, megható alkotásodhoz szívvel gratulálok:János

Metta2017. április 19. 05:13

Gyönyörű,megható történet!
Szívvel,szeretettel olvastam!
Margit

anci-ani2017. április 18. 22:08

Nagyon szép megható szomorú történet!
Sok ilyen nagymama és édesanya van, akinek messzi földön van unokája, gyermeke és a szíve húzza oda, mert nem tud élni nélkülük...
Nagyon tetszett tanulságos, szép szeretetversed!
Szívvel, szeretettel gratulálok!
Anci

Zsuzsa03022017. április 18. 22:06

Gyönyörű versedhez őszinte szeretettel és elismeréssel gratulálok. Zsuzsa

donmaci2017. április 18. 21:28

Csodaszép alkotásodhoz szívvel gratulálok. Józsi

1-9-7-02017. április 18. 21:22

Drága Árnyék és Fény könnyeimmel küzdve gratulálok csodálatos szép versedhez szívvel szeretettel Anikó

feri572017. április 18. 21:09

Nagyon szép verset hoztál, Árnyék és Fény, szívvel gratulálok.
Feri

Eleonora2017. április 18. 20:57

El kell ezen gondolkodni, bizony, el kell, nagyon.
Szívvel
Nóra

T.G.2017. április 18. 20:42

Szép művet alkottál!

Gábor

Chikes2017. április 18. 20:39

Nagyon szép mese, kedves Árnyék és Fény!
Őszinte szívvel gratulálok!

Szeretettel:
Hajni

editmoravetz2017. április 18. 20:25

Majd'megszakadt az én szívem is!

Edit

angel142017. április 18. 20:25

Könnyekig meghatódtam ,szomorú,remek versed olvasva! Hatalmas szeretettel hagyok szívet!köszönöm hogy olvashattam!Szeretettel:Gabi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom