Szerző

Takács Antónia

Életkor: 17 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 275 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. április 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Takács Antónia

Ugye gondolsz még rám?

Ugye gondolsz még rám
Néha, esti éjszakán?
Mikor a szobádban csend van,
S egyes egyedül vagy?

Mondd, hogy gondolsz rám,
Ha nem is sokat, csak néhanapján.
Ugye néha eszedbe jutok,
S az is, hogy mennyit tudok?

Én gondolok rád,
Sokszor túl sokat is tán.
A távolság, azt mondják, nem jó,
Hát gyere haza, ez így a legjobb.

Egy elhanyagolt idős szülő szavai régen látott gyermekéhez.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


20020804(szerző)2018. január 11. 08:31

@GreyMouse: Köszönöm Szépen!
Tisztelettel: Antónia

GreyMouse2018. január 11. 08:29

Kedves Antónia!

''Ugye gondolsz még rám
Néha, esti éjszakán?
Mikor a szobádban csend van,
S egyes egyedül vagy?''

Soraid megérintik a lelket. Hiteles vers a magányról, mely több mint puszta egyedüllét. Gratulálok hozzá.
Tisztelettel: GéeM.

20020804(szerző)2017. április 26. 16:28

@JohanAlexander: Jaaj.. Nagyon Szépen Köszönöm :)
Nagyon Sok Szeretettel: Antónia

20020804(szerző)2017. április 26. 16:27

@feri57: Nagyon szépen köszönöm :)
Szívvel, Szeretettel: Antónia

JohanAlexander2017. április 26. 08:41

Antónia, egyre szebbeket olvasok tőled! Szívvel (5.) gratulálok hozzá!

feri572017. április 26. 07:46

Remek verset hoztál Antónia.
Kedvencek közé veszlek és a figyelőmbe.
Szívvel olvastam versed.
Feri

20020804(szerző)2017. április 26. 06:53

@Metta: Köszönöm :)

20020804(szerző)2017. április 26. 06:52

@vartian: Köszönöm, igen, én szívem szerint soha nem szeretnék felnőni.. :)

Metta2017. április 26. 06:30

Nagyon szépen írtad le az érzést,mikor a szülő aggódik ,félti gyermekét,és mindig hazavárja!
Szívvel olvastam!
Margit

vartian2017. április 25. 20:20

Szép. Bármennyire is gondoljuk azt, hogy hú, de mennyire felnőttünk, a szüleinknek mindig is a gyermekei maradunk. És bárhová is sodor a szél, hazavárnak bennünket.
Szíwel:
chris

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom