Szerző
Takács Károly

Takács Károly

Életkor: 58 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 88 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Takács Károly

Gyökerek

Állj, állj meg, szegény legény,
gyöngyözzön szívednek csutorája,
vágja lelked őszi szél szálba.
Szakadjon ismeretlen honban
könnyeknek árja.
Tudd, te gyökértelenül is képes vagy
újat ereszteni,
csodákat te hozod létre,
benned terem a jövő és jelen.
Érzésed, melyet mélyről fakasztasz,
lesz gyökérnek gyökere.
Szíved szalaszd Isten felé,
most fordulj vissza,
s mindkettő tenmagad légy.
Kulcsold kezed, az egység vezet,
már érzed a könnyed suhogást,
a lágy szellő dobogását,
léted egésze ébred,
a semmibe vész minden kétely.
Lenni az űrben oly igaz,
mely élteti népét, s nyújt vigaszt.
Oszlopos lény, nemcsak emberi forma,
felállt, világi lények hívnak,
közöttük fényed fényben marad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. május 18. 07:36

Remek verset hoztál Károly
Szeretettel gratulálok.
Feri

Demonboy202017. május 17. 20:27

Fantasztikus verset írtál, amihez szívvel gratulálok :)

szombati2017. május 17. 19:17

Nagyon jó!
Tetszik!
Szívvel!
Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom