Szerző

Ripli László

Életkor: 34 év
Népszerűség: 67 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 431 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (20)

Ripli László

Hullócsillag

"Ad perpetuam rei memoriam - ad perpetuam memoriam."

Elmosódott lapon könnyeznek rövid soraim,
Elcsukló és néma hangon írom le szavaim!
A testem erős, s bár látjátok biztos lépteim,
Igyekszem leplezni lelkemből vérző könnyeim.
Hiszen
Nem láthatom már többé a kérlelő szemeid,
A szeretetet vágyó és ölelő karjaid.
Nem hallhatom már többé: hogy te jól vagy, Lacusom?
Öleljétek egymást, mindig legyen rá alkalom!
Hogy sohase feküdjetek le este haraggal!
Hogy pogácsát tesz le elém, és mindig marasztal!
Nem érezhetem már többé egyedi illatát,
Hogy átölel, s megosztja velem egész világát,
Hogy rám néz, és szétosztja igaz, szerető szívét,
És mindezért Ő soha, de soha semmit sem kért!

Borús a szívem, de tudom, hogy jobb ez így tán,
Mint szenvedni és várni, mit dúl szét az orkán?
S bár ugyan búcsúnk is gyors volt, féltem a jövőt,
Nem tudtad, ki vagyok... igazán szíven döfött!
Búcsúnk tán ezért teljesen más világban zajlott,
Hol az Úristen lehet, éppen feléd hajlott!
Hátrahagytál minket, meghallgattatott imád,
És gyászol Téged lassan már az egész világ!

Azt adtad másnak, amit Te sosem kaptál meg,
Törődést, ölelést és igen sok szeretet,
Hiszen édesapád messze, a fronton halt meg,
Tudtad igazán, mit kell adni egy gyermeknek!
S bár volt igen sokszor, hogy nem tellett kenyérre,
Jöttek sötét bácsik, vittek mindent vödörrel,
Viselted, s jobban harcoltál foggal-körömmel,
Tudtad, majd mi feltöltünk szívvel és örömmel!

Nehéz most a szív, és igen! Szaggat a fájdalom,
De mit adtál, ígérem, én sohasem árulom,
Legyen bár több száz tonna a törékeny vállamon,
Annak, aki érdemes rá, lassanként átadom!
Hiszen
Mindig arra tanítottál, hogy az élet nehéz,
Ha valaki szeretettel küzd és igen merész,
Ki mint kertjében az életben is ügyes kertész,
Jöhet akármi, minden nehézséggel szembenéz!
Óvatosan botorkálok 80 évnyi emlék között,
Hol élet volt; - némaság, csend, üresség költözött.
Próbáltam még keresni pár kézzel írt mondatot,
Értékes múltként felfogni, mit kezemben tartok,
Fellapozni több tíz évnyi megsárgult albumot,
De rájöttem, nem lesznek az albumban új fotók!

És tán épphogy csak itt hagytál minket magányunkban,
Úton-útfélen belebotlunk a hiányodba.
Hol a féltés, és hol van a törődés ékköve?
Hol van már az a kar, mely gyermektestünk ölelte?
Hol van a fogyhatatlan szőlő és a ribizli?
És hol van, hogy nagyot huppan az első bicikli?
Hol van, mikor rajtunk landolt a két gombóc fagyi?
És hol vagy Te? Hol vagy? Mondd, hogy jó helyen vagy, Mami?!

Babics Györgyné emlékére (1936-2017.)

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Abraks_Anna2017. augusztus 19. 16:08

Kedves Laci! Szomorú versednél szívem hagyom! Szeretettel! Adri

ereri2017. június 24. 18:13

''Hol a féltés, és hol van a törődés ékköve?
Hol van már az a kar, mely gyermektestünk ölelte?''

Kedves Laci! Lenyűgözően szép és őszinte költeményt alkottál! Akit ért hasonló veszteség, átérzi minden szavad... Elismerésem és szívem hagyom kifejező soraid mellett szeretettel, tisztelettel, együttérzéssel: E. E.

Nichi-ya2017. május 27. 13:04

Szívszorító, nagyon megható alkotás. Szívvel olvastam.

1111112017. május 23. 15:37

Fájdalmasan szép emlékezés, szívet hagyok szeretettel. Piroska

M.Laurens2017. május 23. 15:03

Szívet hagyva gratulálok nagyszerű emlékversedhez, kedves László!
/ Miklós /

KomaromiIstvan2017. május 23. 08:48

Elismerésem és részvétem, megható emlékezés!

Kicsikinga2017. május 22. 17:15

Szívszorítóan szépet írtál!
Meg is könnyeztem.

HAdriana2017. május 22. 14:02

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

HAdriana2017. május 22. 10:58

Meghatóan szép soraidhoz gratulálok!
Szeretettel és szívvel: Adriana

Meroni2017. május 22. 07:55

Megható szép emlékvers. Szívvel gratulálok! Roni

Zsuzsa03022017. május 22. 06:11

Gyönyörű, fájdalommal teli, megható emlékverset írtál. Szívvel, szeretettel olvastam: Zsuzsa

B...yL...o2017. május 21. 20:56

A Mami biztosan megérdemelte ezt a szeretet tollával írt, nagyon szép verset. Mami nyugodjék békében, a költő íja tovább verseit, a Mami biztosan szívesen olvassa őket odafentről.
Szeretettel:
László

Titta2017. május 21. 20:25

Lacikám!!! Valami gyönyörűen bensőséges verset írtál a Mamiról,szinte én is megísmertem,hogy Ő volt a törődés ékköve!szívvel- szeretettel Ági

uzelmanjanos9562017. május 21. 19:48

Fájdalmasan szép, megható soraidhoz gratulálok:János

m.agnes2017. május 21. 19:30

''És hol vagy Te? Hol vagy? Mondd, hogy jó helyen vagy, Mami?''
Szépre írtad!

vargaistvanneel2017. május 21. 19:14

Szívszorító vers....

Szívvel, szeretettel gratulálok!
Erzsi

GreyMouse2017. május 21. 19:05

Kedves László!

Őszinte elismerésem tartalmas megemlékezésedhez. Nagyszerűen megírt, lelket érintő sorok...
Tisztelettel: GéeM.

kicsikincsem2017. május 21. 18:44

Szívvel olvastam az emlékezésedet, gratulálok.
Icus

feri572017. május 21. 18:34

Szomorú megható versed
Szívvel olvastam.
Feri

rojamsomat2017. május 21. 17:56

Megható, szívszorító vers!
Könnyet csal!!!
Szeretettel,,,Tamás
Szív

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom