Itt hagytál
Elmentél, és itt hagytál,
Bennem egy világot leromboltál.
Kisemmiztél, vergődtem,
Ezredszer is összetörtem.
Hittem, hogy ez más,
Hogy végre itt a változás...
Naiv voltam és bíztam,
Belső harcokat vívtam.
Aztán jött egy pillanat,
Mikor már nem fájt annyira.
Ez az állapot még most is tart,
És talán ez boldogságom kulcsa...
2017. május 15.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rojamsomat2017. május 28. 07:46
Szeretettel szívvel olvastalak!
,,,,Tamás
Golo2017. május 23. 08:11
Szívvel és szeretettel gratulálok, és a reménység maradjon meg egy életen át: Radmila
kicsikincsem2017. május 23. 06:14
... mikor már nem fájt annyira... Szívvel gratulálok.
Icus
donmaci2017. május 22. 20:45
Nagyon szépen versbe írtad! Szívvel gratulálok: Józsi
Szaksz_Vanessza2017. május 22. 16:16
Szép versedhez szívből gratulálok Bogi :)