Slam
Csak a tudat van.
A tudat, hogy holnap már nem vagy,
Tegnap még voltunk, ma meg már nem.
A tudat, hogy akkor is láttalak,
Amikor te már meg se ismertél,
Amikor megpróbáltalak felhívni, de téves volt.
A hangodat hallani, mint néma sikolyt.
Napkelte és napnyugta.
Egy véget nem érő folyamat,
Egy megtörhetetlen kör.
A miénk egyenes.
Mert tudtam, amit Ő nem,
Éreztem, amit te nem.
És mégis...
Felkelek este, iszom egy pohár vizet.
10 lépés.
Reggel reggelizni indulok,
15.
Elmennék hozzád, de a lépések száma...
Megszámlálhatatlan.
Így ülök hát itt csendben.
Tudatlanságban.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
jocker2017. június 18. 18:13
Szép a vágyversed és nagyon kifejező.
jocker/Kíber/Feri
1-9-7-02017. június 15. 17:17
Nagyon kifejező szép versedhez szívvel gratulálok Anikó
Zsuzsa03022017. június 15. 08:20
''Elmennék hozzád, de a lépések száma...
Megszámlálhatatlan.
Így ülök hát itt csendben.
Tudatlanságban.''
Zsuzsa03022017. június 15. 08:20
Szép vágyversed szívvel, szeretettel olvastam : Zsuzsa
Erika0152017. június 15. 06:44
Hú. Átéreztem minden sorod. Nagyon drámai és kifejező. Kiváló vers. Nagyon tetszik.
Demonboy202017. június 14. 21:46
Nagyon szép a vers, gratulálok :)