Szerző
Sulyák Tamás

Sulyák Tamás

Életkor: 41 év
Népszerűség: 44 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 267 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. június 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Sulyák Tamás

Lehet-e

Jegesen lángoló, izzó szemek,
fagyosan égő áldozat.
Örök, duzzadó kárhozat,
meg nem értő, kettétörött szívek.

Előre hát, s küzdj, amíg lehet,
élj, alkoss és létezz!
S ne tedd te, ki féltesz,
nem hagylak el; örökre veled!

Forrón feltörő jeges láva,
ébredek, hajnal van újra.
Némán tekintek a múltra;
magányomban lehetek csak árva.

Bízz hát, és ne csüggedj; nappal van,
ragyog a Nap, s árnyat oszlat,
s hol a kismadár is fészket rak,
rejtett, békés, meleg zugban.

Jegesen lángoló, izzó szívek,
fagyosan égő kárhozat.
Életed tiszta áldozat,
elolvad, elporlad, kinccsé lesznek...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2017. június 30. 08:29

Kedves Tamás!
Tetszenek ölelkező
rímeid.
S az egész vers csodás!
Gratulálok!
Még visszatérek!
Nagy szívvel!
Tibi

sasfi(szerző)2017. június 29. 21:34

@Callypso: Köszönöm szépen!

Callypso2017. június 29. 19:52

Szomorkás és kissé apokaliptikus hangulata ellenére nagyon szépen megfogalmazott alkotás!
Örömmel látogattam hozzád és remek költeményedhez sok szeretettel gratulálok! (:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom