Szerző

Lubianker Dávid

Életkor: 22 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 185 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. június 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Lubianker Dávid

Az önző (?) óriás

A tavasz lassan nyárba vált,
Friss bimbók üde fénye
Nem állta ki az idők porát,
Ellepte őket a kétség fekélye.

Ha illatuk egyszer igaz is volt,
Megsárgultak az üres lapok.
Hasztalan szavakat bántásba tolt
Egy egyre erősebben feszítő marok.

Tán ha enged az ujjak szorítása,
Szabad lehet a megtépett virág.
Ha halványul a szeretet börtönárnya,
Őre könnyében szűkül csak a világ.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2017. június 21. 17:43

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom