Szerző
Vers

A verset eddig 178 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. június 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Török Tóni

A gimnázium udvarán

Megpihent a pont a mondat végén.
Minden óramű megállt, s a végzet
Harsanása járta át a csendet
Az utolsó óra végén.

Késve jöttem, és korán mehettem,
Kinn a fák alatt leülve vártam
Egymagam a csendes délutánban
Valakit, kit rég kerestem.

Rejtve volt az óra, melyben eljön.
Lelkek árja jött, s ment pokolba-mennybe.
Én maradtam csak a régi Földön.

Szellő szállt mellém a néma csendbe`,
Feladva vártam azt, hogy rám köszön,
S akkor jött el Ő örökre!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kterezia2017. június 30. 09:36

Soraid már moderálás közben is megsimogatták a lelkem, de csak most értem ide, hogy tudassam is veled :)

rojamsomat2017. június 23. 15:46

Szép lett!
Szívvel,,Tamás

Motta2017. június 22. 21:28

Érdekes sorok, tetszik.
szivvel olvastalak
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom