Szerző
Marosi Attila

Marosi Attila

Életkor: 18 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 208 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 3.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Marosi Attila

Végeláthatatlan

kérdések az élethez

Élet, folyton rajtad jár az eszem.
Rájönnék, hogy miért, de nem tehetem.
Rövid emlékek sora vonul előttem,
egy történelemkönyvvé téve életem.

Mert a múltam soha nem felejt el,
mindig ott lesz az emlékeimben.
Csak a jövőmet tudom megváltoztatni,
mert a jelenben nincs idő cselekedni.

Hát az vagy, ami lenni akartál,
vagy kivé tett e hatalmas világ?
Vajon tényleg te írod meg kétes sorsod?
Esetleg megteszi életállomásod.

Csak mész előre, mint lyukban Vakond,
néha fogalmad sincs, meddig túrod.
Csak repülsz, mint egy óriási meteor,
útját visszafordítani már nem tudod.

Kérdem én: Miért teremtett Isten?
Azért, hogy felfedezést reméljen?
Ha eddig volt, hát miért nem mutatja arcát,
vagy csak a világvégén köszönt majd reánk?

Nem mondhatom, hogy meg nem élem,
bármikor eljöhet teremtő testvérem.
De rá már nem jövök, hova tartok éppen,
hol leszek majd, Menny vagy Pokol közepében.

Kapkodás, csak ez jellemez. Közben
mégis fekszek, hosszan gondolkodok:
Hogy van ez?
Hát mire volt ennyi mihaszna szenvedés?
Mi van, ha a síron túl nincsen létezés?

Lehet, hogy a Föld nem is valóság,
egy nagy tudat alatti hazugság?
Jómagam elhiszem, de sajnos, nem tudom,
vagyok-e, vajon esetleg képzelődöm.

Mégis van értelme, hol veszik el?
Az emberiség vajon mit érdemel?
Arra születtünk, hogy éljünk s meghaljunk,
vagy csak felfedezzünk, tanuljunk?

Mert ez a kérdés nyitott, nem értem.
Minek vagyok e földkerekségen?
Hova tűnik el majd az én emlékkönyvem?
Attól tartok, nem jövök rá.
Csak élem, létezem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2017. október 26. 19:20

Törölt hozzászólás.

JohanAlexander2017. szeptember 12. 12:20

Attila, érett, értékes gondolataidhoz,
méltó bemutatkozásodhoz,
szívvel gratulálok!

BlackAngel05262017. szeptember 11. 21:21

Nagyon különleges és elgondolkodtató a versed!
Gratulálok!

ereri2017. július 10. 10:00

''Mert ez a kérdés nyitott, nem értem.
Minek vagyok e földkerekségen?''

Gyönyörű és tartalmas verset alkottál kedves Attila! Ügyesen megjelenítetted a kételyeid és a gondolataid. Szerintem a filozófia kategóriában is megállná a helyétírásod a záró nagy kérdéssel. Elismerésem, szívem, biztatásom és figyelőm hagyom értékes soraid mellett szeretettel: E. E.

rojamsomat2017. július 10. 07:47

Szeretettel,,,Szívvel olvastalak,,,,,Tamás

kodrane2017. július 8. 11:20

Sok bölcs kérdés, de felelni nem tudunk! Jó a versed, szívem itt hagyom!

1-9-7-02017. július 4. 19:27

Gratulálok szép sors versedhez Anikó

V.P.2017. július 3. 21:44

Bármit is teszel, egyet nefelejcs el!
''Az embernek fő dolga, az Isten parancsolatait megtartsa''

Gratulálok a versedhez!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom