Máglyán
Késői és talán hiábavaló szavak - a középkor "boszorkányaiért"
Nővéremnek, Helenának,
Egy bűne volt: az, hogy szép,
Akármerre akadt dolga,
Követte a férfinép...
Korán elárvultunk, ezért
Nagymamánk nevelgetett,
Ő volt a környék bábája,
Megtett - amit meglehet.
Ismerte a gyógyfüveket,
Használta, hogy enyhítsen,
Valaki - ha esett ágynak,
Az erején lendítsen.
Ellestük, amit csak lehet,
Mert nagyon idős volt már,
Gyűjtögettünk, segítettük,
Főleg lépcsőfokoknál.
Ugyanis egy csöpp háza volt
Városszéli erdőben,
Tornácához fagrádics dőlt
És ingott - ijesztően.
Bekövetkezett a nagy baj,
Lába eltört több helyen,
Nem tudtuk mi jól ápolni,
Eltávozott csendesen...
Jelentkezett még íziben
Több önjelölt pártfogó,
Testvérem mind elküldte, mert
Nem volt épp - bűnpártoló.
Nagyszülőnktől megtanultuk,
Tisztességes út a cél,
Anélkül a lányok sorsa
Kevesebb, mint gyertyabél...
Úgy alakult, hogy testvérem
Átvette a gyógyítást,
Éjjelente lámpásfénynél
Folytatta a tanítást.
A könyvekből kioktatott
Betegségről, gyógyszerről,
Előbb félve, s egyre jobban
Alkalmazott módszerről...
Eltelt pár év, és Helena
Gyönyörű, szép lánnyá ért,
Éreztük, hogy a városban
Ez sok gazdag hölgyet sért.
Udvarlóik felbukkantak,
Gyakran csapták a szelet,
Elutasította mindet
Jól nevelten - ha lehet...
El akartunk költözni hát,
Mert sokan már suttogtak,
Míg a nyáron nagy aszály lett,
S a népek nem nyugodtak.
Elhíresztelték: csapadék
Csak miattunk nem esik,
Mert bűbájos praktikákkal
Átkoztuk terméseik...
Aztán, mikor jégeső jött,
Nem lehetett kétséges,
Mi idéztük elő azt is,
Hisz tudásunk - rémséges...
Akkoriban országszerte
Több boszorkányper folyt már,
Buta próbák és kínzások
Tették őket - mind - holttá...
Nővéremet megvádolta
Egy féltékeny nőszemély,
Csak sorolta rágalmait,
S az ítélet - kőkemény...
Állította, hogy jól látta
Helenát az Ördöggel,
Egymásba kapaszkodtak ők
Jó nagy, vörös körmökkel...
Azt is mondta testvéremről,
Hogy patkányon lovagolt,
Kígyót, békát, halott dedet
Nagy ládákba csomagolt...
Folytatta még, s barátnői
Csatlakoztak hozzája,
Hallgatókban fagyott a vér,
Sápadt mindnek orcája...
A bírók kijelentették,
Ha ártatlanságot vall,
Megkínozzák ezer módon
Addig, míg be nem sokall...
Összetörik és kinyújtják,
Vízbe vetik - kötözve,
Testén stigmákat keresnek,
S tartják bebörtönözve.
Tűket szúrnak tagjaiba,
Szeget vernek fejébe,
Ujjbegyeit letépik, és
Savat szórnak szemébe.
Nővérkém átgondolta hát,
S beismerte "bűneit",
Minden egyes vádpontjukra
Azt mondta, hogy: műveli...
Sorsa megpecsételődött,
Összehordták a sok fát,
A lakosság a főtéren
Fintorgatta az orrát...
Hisz mindnek volt oly rokona,
Kin Helena segített,
De tiltakozni egy sem mert,
Így testvérem - veszített...
Mikor a máglyához vitték,
Ott álltam a tömegben,
Megcsókoltam utoljára
Kis labdaccsal nyelvemen...
Láttam szemén: jól megértett,
És azonnal futottam,
Mire a rőzse már lángolt,
Erdőszélig jutottam.
A tengerig meg sem álltam,
S ott egy apró csónak várt,
Nem tudtam volna érezni
Égett húsának szagát...
Távol voltam, de jól tudom,
Nővérem - büszkén ment el,
Nem érzett ő fájdalmakat,
S engem más nem érdekel...
A sok-sok ártatlan áldozat emlékére...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
ereri(szerző)2022. február 3. 21:32
@Erubina: @HanyeczKaroly: Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintettétek és véleményeztétek ezt a régi versikémet! Szeretettel, tisztelettel és hálával: E. E.
HanyeczKaroly2022. január 29. 12:31
Kedves Erika!
A ember megretten a középkor embertelenségétől...
És tették ezt úgymond az Isten akaratából!
Hogyan tudott ilyen hihetetlen mértékben eltorzulni a hit?
Teljesen eltértek Jézus akaratától.
Szégyent hoztak a kereszténységre.
Ha tesz is valami ilyesféle rosszat az illető,
akkor sem ez a megoldás, hanem a lelkére kell beszélni,
imádkozni kell érte, de itt nem is erről volt szó,
hanem ostoba vagy még inkább gonosz rágalmakról.
Nagyon kedves Tőled, hogy ilyen átéléssel, együttérzéssel megalkotott verset írtál róluk.
Olvastam a megvalósulás mikéntjéről, és hogy mennyire szereted ezt a művedet.
Teljesen megértem, teljesen egyetértek!
Katedrálisok ide, gregorián énekek oda rettenetes korszak volt ez.
Láttam a filmet a szálemi őrületről is. Mélyen elszomorító.
Köszönöm, hogy olvashattam megható művedet!
Szívvel, szeretettel: Karcsi
Erubina2021. április 30. 18:52
Ebből filmet kellene csinálni....
Ügyes munka.
ereri(szerző)2021. március 27. 11:44
@SzHGy: Hálásan köszönöm kedves Gyöngyi - és viszont kívánom! Szeretettel, tisztelettel: E. E.
SzHGy2021. március 12. 14:23
Gratulálok nagyon jó versedhez kedves Erika. Sajnos sokáig ment, hogy valakire kitaláltak valamit és az úgy is volt. Beláthatjuk, a mai világban is nagyon sok vezető csak az egyik felet hallgatja meg, s a pletyka is elég sok mindenhez.
Versed nagyon tetszik. Köszönöm, hogy elidőzhettem nálad.
Minden jót kívánok számodra!
Gyöngyi
ereri(szerző)2020. november 5. 19:36
@balalajka: @cs.csenge: @feri57: @Bo_Flowers: @S.MikoAgnes:
Kedves szavaitokat mély hálával köszönöm szépen! Szeretettel, tisztelettel: E. E.
S.MikoAgnes2020. október 19. 10:44
Az emberi irigység gonoszsággal és butasággal megspékelve talán mindvégig elkíséri az emberiség életét.
Örülök, hogy csak most értem ide!
Így jobban megismerhettem témáid sokszínűségét, s annak magas színtű költői ábrázolását, kedves Erika!
Nagy szívvel:
Ági
Bo_Flowers2019. szeptember 28. 11:49
Ezt most nagyon szépen megírtad én csak gratulálni tudok elismerésül és én köszönöm szépen az élményt
feri572019. szeptember 5. 09:13
Szomorú, nagyon szép alkotásod átéreztem Erika
Nagy Szívvel jelöllek kedvencemnek
Szeretettel
Feri
cs.csenge2019. március 23. 12:02
Nem is lehetne szebb talán. Libabőrös lettem.
balalajka2019. február 16. 09:53
Csak olvastam olvastam és nem birom abbahagyni mert olyan, mint egy izgalmas regény nem tudok betelni a verseiddel egész biztos elolvasom mindet
ereri(szerző)2019. február 16. 07:35
@Gmeindlmargitka: @ditte142:
Kedves Erzsike és Margó! Nem is tudjátok mekkora öröm számomra, amikor valaki leporolja ezt a régi, (tartalmát tekintve talán legkedvesebb ) versem! És lám, ma hajnalban kettőtöket is idesodorta a sors :)
Nagyon érdekelt ez a téma és szerettem volna hitelesen megírni, ezért sokat olvastam róla, mielőtt belefogtam és annyira felejthetetlen élmény máig számomra, hogy mikor beugrott a legelső mondat, abban a pillanatban, belehelyezkedtem a testvér-mesélő szerepébe és gyakorlatilag, mintha tollba mondták volna, egy szuszra begépeltem az egész verset. Se azelőtt, se azóta nem történt még ilyen velem, pedig imádom az elbeszéléseket.
Más kérdés persze, hogy a szótagok helyes metszésével még nem voltam tisztában, se azzal, hogy a ragrímek nem elegánsak, de az akkori szintemen ez volt a maximum, amit ki tudtam hozni magamból és óriási lendületet adott számomra az osztatlanul kedvező fogadtatás.
Nagyon szépen köszönöm a látogatásotokat és Margó, ha megadod a versed címét, szívesen elolvasnám! Hálás vagyok mindkettőtöknek! Szeretettel, tisztelettel: E. E.
ditte1422019. február 16. 05:05
Kedves Erika!
Lenyűgöző, amilyen alapossággal, részletezéssel írtad le ezt a nem mindennapi témát.
''Aztán, mikor jégeső jött,
Nem lehetett kétséges,
Mi idéztük elő azt is,
Hisz tudásunk - rémséges...''
Gratulálok nagy - nagy szívvel:
Erzsébet
Gmeindlmargitka2019. február 16. 03:29
Annyira örülök, hogy ezt a régi versed megtaláltam! Nem csak azért, mert nagyon tetszik ahogy megírtad. Nem azért mert meghatott a testvéri szeretet ilyenfajta megnyilvánulása, de képzeld nekem is van egy versem a ''boszorkányokról''.
Szívmelengető az is, hogy ajánlást tettél és egy szép emlékvers is lett.
Hidd el nem hiábavaló szavak, mert ez arra figyelmeztetheti az olvasót, hogy egy rossz helyen kiejtett szó milyen ártalmas tud lenni!
Nagy szívet hagyok itt érte!
Öleléssel. Margó
ereri(szerző)2019. január 17. 15:59
@Zsuzsa0302: Köszönöm szépen kedves Zsuzsi, hogy megtekintetted e régi-régi lelkemnek kedves versikém! Hálás vagyok érte! Szeretettel, tisztelettel: E. E.
Zsuzsa03022018. december 26. 09:58
Szeretettel, szívvel gratulálok ma is aktuális, kiváló versedhez. Zsuzsa
ereri(szerző)2018. január 20. 21:31
@KatieD: Kedves Katie! Tartalmilag, azt hiszem ez a legkedvencebb versem, nagy öröm számomra, hogy megtekintetted és véleményezted. Köszönet és hála érte! Szeretettel, E. E.
KatieD2018. január 5. 13:29
Kedves E.E. Igazi ének, amit hazák bárdjai énekelnek füstös kocsmákban és vendeglőkben, mezőkön és hegyeken. Hangjukban fájdalom, értetlenség, szomorúság, remény és hit a jövőben. A szemekben könnycseppek csillanak, hangok akadnak el. Szeretettel, Katie
ereri(szerző)2018. január 1. 11:57
@KleoPetra: Drága Petra! Nem is tudod mekkora örömöt okozott nekem ez a hozzászólásod! Nyilván, aki versekkel próbálkozik, gyermekeként szereti minden próbálkozását, de ez a vers nagyon közel áll a szívemhez. Ritka bátorságra utal, hogy meglehetősen hosszú mivolta ellenére épp ezt választottad ki olvasásra a verseim közül. Az pedig, ha megérintett, azt jelenti, hasonlóan érez a lelkünk. Nagyon szépen köszönöm szép szavaidat, talán még sosem kaptam szebb dicséretet :) Szeretettel ölellek érte: E. E.
KleoPetra2017. december 22. 19:47
Nem annyira szoktak megérinteni a versek, de ez... Ezt láttam magam előtt, éreztem a fájdalmat és szörnyen sajnáltam Helenát. Életem egyik legjobb verse, amit olvastam. Köszönöm az élményt.
ereri(szerző)2017. december 5. 22:34
@Locoen: @Csendhangjai:
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintettétek ezt a (meglehetősen hosszú) versikémet. Tartalma nagyon közel áll hozzám, ezért mindig nagy öröm számomra, ha valaki leporolja, ahogy most ti is tettétek. Remélem nem bántátok meg. Hálás vagyok a látogatásotokért - szeretettel, tisztelettel: E. E.
Csendhangjai2017. november 29. 20:15
Nagy átéléssel írtad versedet, amihez csak gratulálni tudok!
Szívvel, szeretettel:
Klára
Locoen2017. november 28. 09:22
Szomorúsággal, fájdalommal, kirekesztettséggel teli, húsba vágó és kendőzetlenül őszinte monumentális és precíz történet, görbe tükör, amely hitelessége okán még inkább megérinti az olvasót, és el is borzasztja azt. Lélekből gratulálok nagyszabású mementódhoz, kedves Erika!
Grandiózus, kemény, mégis hiteles és fennkölt megemlékezés. Elszomorító az ember kapzsisága, kegyetlensége, gyarlósága, romboló énje. Az, hogy amit nem ért, attól retteg, és minduntalan el akarja pusztítani. Remekül ábrázolod az akkori materiális felfogást, hiszen minden, ami azon túlmutatott, már a boszorkányság címszóval bélyegezték meg. Viszont hiába, hogy ennyi évtized, század eltelt, valahol az alapok most is aktuálisak, élnek, csupán a körítés változott, és talán ez a legfájdalmasabb. Nem hiába ismétli magát a történelem.
Sok sikert kívánok a továbbiakban, értékadó ihlettel karöltve!
Üdv.
Tamás
ereri(szerző)2017. október 10. 23:19
@Donkanyar: @Mary05: @fufenka: @magdus: @Kikka: @lizomka: @Sida: @jegvirag: @1Jancsi: @Kata1984:
Nagy öröm számomra, hogy ellátogattatok ehhez a versikémhez és kedves szavaitokkal értékeltétek. Köszönöm szépen a rám töltött időtök minden percét - szeretettel, tisztelettel és hálával: E. E.
Kata19842017. október 6. 16:38
Kedves Erika! Gyönyörű, érdekfeszítő, szomorú vers! Gratulálok! Végig izgultam és bíztam a jó végkifejletben :(.
1Jancsi2017. október 1. 07:06
Kedves Erika!
A versed szomorúságában is gyönyörű, ahogy a jelenkort ábrázolod a múltban a művészi eszközeiddel... Az emberi gyarlóság az hihetetlen még manapság is, sajnos. Gratulálok a csodálatos versedhez és nagyon nagy szívet hagyok neked...
jegvirag2017. szeptember 2. 09:45
Gratulálok ma is aktuális versedhez, csak az eszközök mások :(
Sida2017. augusztus 21. 16:25
Tetszik a vers.
Azt hiszem, manapság gyakran éppen olyan hiábavaló az okos szó, mint a középkorban.
Szívvel:
Si
lizomka2017. augusztus 16. 17:31
Szeretettel és értő boszorkányos szívvel gratulálok:)
Kati
Kikka2017. augusztus 8. 12:06
Wow, ez nagyon tetszett. Óriási gratuláció kedves Erika! Felvettelek a figyelőmbe. ;) Szeretettel: Kikka
magdus2017. augusztus 4. 17:48
Érdekes verset írtál. Ma már nincs boszorkányégetés, de az irigység mindenütt támad ma is. Ezért aktuálisnak érzem korunkban is ezt a verset. Az elégetés lehetőségét kivették az irigyek kezéből, de tudnak az ilyenek másként is égetni.
fufenka2017. augusztus 1. 13:17
Kitűnő emléket állítottál, mely láttatja az emberi gyarlóság mély bugyrait!
Szívvel gratulálok: Zsuzsi
Mary052017. július 29. 23:09
Egyszerűen ZSENIÁLIS ,írhatnám ,hogy boszorkányos ügyességgel megírt vers. Szívből gratulálok . Marika
Donkanyar2017. július 29. 16:01
Különleges,szép vers. Szívből gratulálok !
Attila
ereri(szerző)2017. július 27. 13:24
@Merluccius: @szebireka: @Maria_HS: @kincseshaz: @laszloklara: @Ahita: @gypodor: @Motta: @uzelmanjanos956: @Pflugerfefi: @dvihallyne45: @JohanAlexander: @SzaipIstvanne: @editmoravetz: @Emese66: @anci-ani: @AkarkiGyula: @B...yL...o: @Ahita: @randomD: @orok.szerelem55: @Martonpal: @amalina: @Perzsi.: @Sanyipapa: @szalokisanyi1: @Metta: @adamne: @Shanti7: @gyongyver67: @Kicsikinga: @Christianus: @195705252012: @NoemiEniko: @Golo: @varika12: @gelnadi-gabor: @voodoo: @GreyMouse: @ArnyekEsFeny: @Eleonora: @dobosigyorgy: @keva526: @merleg66: @vargaistvanneel: @V.P.: @Elise: @deakeva: @Titta: @Liwet: @Paga: @egrizsoka: @Springfoot: @Szinci: @ODDS: @Rozella: @Zsemike: @remember: @zelgitta1: @geza1947: @Callypso: @szjuma3: @Layosh: @111111: @M.Laurens: @gyorgyjeko: @Barienn: @szombati: @kicsikincsem: @pipiter: @SagaChristi: @1-9-7-0: @Andicsek: @jocker: @donmaci: @meszaroslajos60: @Nichi-ya: @Gadratil: @LIne: @bozoeva: @Mikijozsa: @poepoe: @molnarne: @Marcsy: @Elmenni: @Osel: @Erika015: @pummogo: @bereczkif: @Darandelf: @manco: @lukacsleopold: @Tamas2: @glare: @Olga75: @Abraks_Anna: @Ani970: @banattanc: @KaraktErika: @Jelter: @Napsugar59: @Dellamama: @Csinaj: @szell: @rozakovacsne: @szalus47: @Edinacica11: @jomolnar: @k.laszlo: @lantgyorgyi3: @Ametisz: @lilapetunia:
GreyMouse (Ruzsa Attila) elbeszélő költeményei és kidolgozott jellemrajzú férfialakjai - pár hete eszembe juttatták mennyire jó is mesélni :) Ha pedig szenvedő nőalakról szeretnék, úgy kézenfekvő téma a boszorkányüldözések légköre és végkifejlete. Miközben utána olvastam a pereknek, hosszan vívódtam, hogy magamat vessem-e a lángok közé, (egyes szám első személyben) esetleg több hölgyet egyidejűleg, de végül a testvér szerepkörébe bújtam, így közvetlen közelből és érintettként mondhattam el a történetet. Nagy köszönet és hála, amiért ilyen kedvesen fogadtátok írásomat, és meglehetősen terjedelmes hossza ellenére kitartóan végigolvastátok! Hozzá fűzött értő soraitok és szeretetteljes gesztusaitok megmelengették a lelkem. Jó köztetek! Szeretettel: E. E.
lilapetunia2017. július 24. 18:29
Kedves Erika!
Sajnos, azt hiszem ma is nagyon igaz: az ártatlanok szenvednek a legtöbbet, akik nem akarnak mást, csak az embereknek segíteni.
Szívvel és szeretettel gratulálok:
Márta
Ametisz2017. július 22. 17:48
Amit itt leírtál Erika a rímek finom érintésével, nagyot szólt! Felveti számomra azt a lényeget, hogy a világban minden történésnek oka, jelentősége van. Egy helyzetnek úgy kell megtörténnie ahogy akkor, abban a szituációban megtörténik.... és ezt beviszem ebbe a középkori ''történelembe'', ahol az irigység és a rágalom hatalom erősen kiütközik a manipuláció bilincsével. Fájdalmas és szomorú, de ennek akkor, így kellett megtörténnie. A cél minden esetben a fejlődés. Úgy gondolom, a máglyán égett lelkek egy magasabb szellemi létbe kerülnek, és itt élnek a mai spirituális élet színvonalán...Mindemellett átfut bennem egy érzés abból kifolyólag, hogy a cím alatti vastag sor és ez a történet benned így megfogalmazódott. Szerintem sohasem késő és hiábavalóak a szavak akkor, amikor bennük vagy tisztán, őszintén, önmagaddal egységben, és ezt én itt a saját bőrömön megtapasztaltam. 2016.07.05.-én amikor Ruszka Zsolt: Szemlélődés verséhez, mely a kontemplációról szólt, hozzászóltam a legbensőbb lelkem érzéseivel, rá két napra 07.07.-én a természet, önmagam felé hasonulásával kaptam egy ''csodát''. Tudatosan tudom, hogy hálásnak kell lenni mindenért amit az élettől kapunk, még a rossz dolgokért is, mert utat nyit arra, amit fel kell tárni önmagunkban, és ezáltal az életünkben megkapjuk azt, ami a sorsunk lételemén feladatunk elsősorban önmagunk és embertársaink felé.
Köszönöm, hogy ezt így megírtad.
Szeretetteljes üdvözlettel: Timi
lantgyorgyi32017. július 22. 14:13
Nagyon szép történelmi megemlékezés, a valódi gyógyítók emlékére.
Együttérzéssel és tisztelettel olvastam gyönyörű tanmesének is beillő történelmet.
POET Szeretettel Györgyi
k.laszlo2017. július 21. 08:39
Hát Erikám ezt jól megírtad!Annyira magával ragadott,hogy meg sem álltam a végéig!Azt hiszem,hogy ennek a középkori történetnek,mondandójának,sajnos ma is van aktualitása a világban,pedig ugye 2017-t írunk!!!Meghajolva hagyok hatalmas szívet Erikám! Kóródi László
jomolnar2017. július 20. 18:08
Nagyon tetszett ez a versed is, ahogy filmszerüen követni lehet ezt a szörnyőséget. Szívvel gratulálok: József
Edinacica112017. július 19. 17:51
És Figyellek is!
Edinacica112017. július 19. 17:49
A segítség és a pártfogás két önzetlen és csodás dolog neked Erika tiszta és csodás lelked van.Gratulálva szívet hagyok!
szalus472017. július 19. 16:45
Versedben feltolult a középkor! Nem baj, kell és szükséges az emberi ''butaságról'' is néha beszélni! Szép versedhez méltón gratulálhatok, mert történelmi jelentőségű, igaz szavú és tárgyilagosan leíró jellegű! Tisztelettel megköszönöm, hogy olvashattam versedet!
rozakovacsne2017. július 19. 16:22
Hátborzongató tömörséggel mondtad ki a sok igaztalanságot..ami nem csak a drága Nővéredet hanem több nőt érintett Anno!A versed nagyon megérintett...mert vannak emberek kik meggyőződés nélkül szeretnek vádaskodni...a következményekkel nem számolnak... Köszönöm a versedet kedves Erika! Üdvözlettel:Róza
szell2017. július 18. 22:37
A vers igazságokat takar, a múltbéli tudatlanságról. Akkor is üldözték azokat az embereket akik tudtak gyógyítani, mint napjainkban is teszik. A gyógyszeriparnak nem kellettek soha a gyógyítóink.
Csinaj2017. július 18. 00:19
Minden jó, ha a vége majdnem jó,
Ezért bátorkodom gratulálni!
Dellamama2017. július 17. 06:54
A középkor legnagyobb bűne a butaság. Sok ember értelmetlen halálát okozta az emberi elme sötétsége, a hatalommal való visszaélés. Az ártatlan áldozatok emlékére csodálatos verset írtál.
Szeretettel gratulálok: Maria
Napsugar592017. július 16. 14:01
Annyira hiteles, annyira tökéletes ritmusú, hogy beleremeg az ember lánya. Így segíts az embereken! Na, persze mondjuk, s mégis segítünk...
Szeretettel gratulálok ehhez a nagyon is szükséges megemlékezéshez. Mennyi értékes embert pusztítottak el félelemből, butaságból.
R
Jelter2017. július 16. 13:37
ragyogó költemény, gyönyörű rimekkel.Egyszerüen: tetszett.
Szivvel gratulálok: József
Törölt tag2017. július 16. 01:09
Törölt hozzászólás.
banattanc2017. július 15. 01:42
Izgalmas téma, gratulálok! :)
Ani9702017. július 14. 23:43
Meg egy boszorkany imado.Szivbemarkolo!Nagypn tetszik!Aniko olelesem
Abraks_Anna2017. július 14. 15:53
Nagyszerűen megírt költemény! Szeretettel! Adri
Olga752017. július 14. 12:20
Ez valami fantasztikus alkotás! Magam előtt láttam a történetet. Kegyetlen és szívbe markoló.
glare2017. július 14. 11:14
Gyönyörű alkotás! Szívvel: Kincső
Tamas22017. július 14. 08:18
Szép és megható történet. Gratulálok a versbe fordításához: Tamás
lukacsleopold2017. július 13. 22:41
Nàlam is kedvenc, többek közt a témafelvetésért és a lényeglátó részletekért. Milyen beteg világ volt ez, nem is oly rég? És még a jelenkort tartják erkölcstelennek...
manco2017. július 13. 21:46
Gratulálok !
Minden gondolatod emberi.
Margó
Darandelf2017. július 13. 11:24
A szavak nem szólnak hiába! Megkésve talán igen. Ma is vannak ''boszorkányok'', s pörből is van épp elég... De ne hagyjuk, hogy a tudás miatt, bárki szenvedhessék! Szívvel!
István
bereczkif2017. július 12. 16:04
Kedves Erika! Szép versedhez szívből, szívvel gratulálok, és
köszönöm szépen hogy ellátogattál verseimhez.
Üdvözletem küldöm tisztelettel: Ferenc.
pummogo2017. július 12. 11:49
Drága Erika !
Túl a téma komolyságán amit teljes szívemből átérzek, figyelemreméltónak ajánlanám ami első olvasásra megérintett. Valami azt súgja nekem, hogy a vers középpontja ez a versszak:
''Mikor a máglyához vitték
Ott álltam a tömegben
Megcsókoltam utoljára
Kis labdaccsal a nyelvemen''
Én a labdacs viselőjében időutazót véltem felfedezni a jelenből a múltba. Miért? Mert a labdacsnak a mai nyelv pirszing az utóda lehet, s attól a csóktól a nővéred valamitől megmenekülhetett, hisz a végét nem vártad meg.Szívvel, szeretettel grat, Zsófia
Erika0152017. július 11. 22:58
woooow nagyon jó vers...imádtam :)
Osel2017. július 11. 21:20
Szép versedhez nagy tisztelet.
Szívvel
Elmenni2017. július 11. 19:50
Mély tiszteletem csodálatos versedért:) írj, írj, írj... rendületlenül...
Szívvel!
Ém
Marcsy2017. július 11. 12:55
Megrendítő a tartalom, a vers felépítése csodás! Sok-sok ártatlan nő veszett így el abban a szörnyű időben.
molnarne2017. július 11. 11:44
Nagyon szomorú alkotás szívem hagyom szeretettel:ICA
poepoe2017. július 10. 20:00
Minden szo eltorpulne soraidtol, amit ide vesnek....
Ezert szepen csendben elolvasom meg egyszer, es ''visz'lat''ot suttogva tavozom egy idore....
Mikijozsa2017. július 10. 17:28
szegény boszorkányok...akarom mondani értelmes tanítok, gyógyítok, bizony az önkény ezektől félt mindig és sajnos - sikerült is nekik ördögi praktikákkal őket is félre tenni az útból.hatalmas verset írtál, örültem, hogy olvashattam.
bozoeva2017. július 10. 14:03
Elgondolkodtató, különleges versedhez
szeretettel és sz-í-v-b-ő-l GRATULÁLOK!
Ölellek: f.b.Éva
LIne2017. július 10. 11:30
Megrázó időutazás volt!!!
Ölellek Erika!
Eta
Gadratil2017. július 10. 07:30
Érdekes történet, jól van vezetve, végig el tudtam képzelni :)
Nichi-ya2017. július 9. 19:14
Szívszorító, nagyon szomorú alkotás. Sok szeretettel, szívvel olvastam.
meszaroslajos602017. július 9. 16:46
Meghatóan szomorú alkotásodnál szívet hagyok szeretettel, Lajos.
donmaci2017. július 9. 14:12
Szép megható versedhez szívvel gratulálok: Józsi
jocker2017. július 9. 11:12
Hmm... nem semmi emlékez állítottál...
Szívfacsaró volt olvasni, végigélni a kimerítően leírt témát. Nagyon jó lett viszont és fölöttébb élethű, nem tudtam elvonatkoztatni a soraidtól...
Fontos megjegyezni, hogy ráadásul mindez az ''emberi butaság'' és a ''hatalom'' jegyében történt! Az egyik könyvben le van írva, hogy a csúcs, egy spanyol városka föterén, hogy egy vasárnap egyszerre, 56 máglya égett!!! Remek versedtől ez jutott az eszembe...
Igazán remek a műved, jó ha, mondom = 5*
Döbbenetes és bámulatos, színvonalas és kiemelkedő, sokatmondó és rendkivüli!
Fájdalmas és ''rettenetesen szép'' élmény volt, remekbe szabott soraidat olvasni, így poétaöleléssel és szeretetel gratulálok.
jocker/Kíber/Feri
Andicsek2017. július 9. 11:09
Tartalmas és lenyűgöző alkotás :) kedves Erika!
Egyetlen sort sem idéznék...
Köszönöm, hogy olvashattam.
Őszinte szeretettel és szívből gratulálok : Andi
1-9-7-02017. július 8. 19:10
Átérezhető szép sors versedhez szívvel gratulálok Anikó
Törölt tag2017. július 8. 19:05
Törölt hozzászólás.
pipiter2017. július 8. 08:18
Meghatóan szép, átérezhető mondanivaló..
Gratulálok: Judit
kicsikincsem2017. július 8. 08:05
Szívvel olvastam kedves, Erika, gratulálok.
Icus
Törölt tag2017. július 8. 06:01
Törölt hozzászólás.
Barienn2017. július 7. 22:24
Gratulákok, igazán élethű képekben tártad elénk a középkor eseményeit. Mondanám, hogy talán az emberi butaság következményei voltak a boszorkányégetések, meg a többi kreativ kínzási módszer, de szerintem inkább az inkvizítorok perverzióinak a fizikai megnyilvánulása volt mindez. Alkalmaztak olyan kínzási, vagy akár kivégzési módszereket, ahol ezek jól látszanak ( karóba huzás, stb.)
Mindenesetre örülök a témádnak. Üdvözlettel Ildikó
gyorgyjeko2017. július 7. 22:22
„Volt idő, amikor a vallás uralta a világot. Sötét középkornak hívták.” – Ruth Hurmence Green
Később a módszerek finomodtak, de hasonló történet modern változata napjainkban is megesik!
Bátor igyekezeted dicséretes, gratulálok, üdvözlettel JGy
m.falvay2017. július 7. 22:20
''Ó , szent együgyűség '', mondta állítólag Husz János , mikor mesterien megácsolt máglyájára egy köteg rőzsét helyezett egy kedves keresztény anyóka . Ezek a kedves együgyűek a hatalom és az egyház biztos támaszai . Köteg rőzsével , pletykával , intrikával segítik fellobbantania máglyák tüzét . Az agyakban kellene világosságot gyújtani , de a tanult ember belelát a cinkelt kártyákba , jobb a befolyásolható békés butácska .
Vajon a máglyák lobogása felért-e a mennyországig ?
Szívvel olvastalak Miki
M.Laurens2017. július 7. 20:25
Kedves Erika! Őszinte tiszteletem és elismerésem jeleként hagyom nálad a kis szívet, nagyszerű munkádért!
/ Miklós /
1111112017. július 7. 18:34
Csodálatos ritmussal írtál e régi, szomorú történetről drága Erika, élmény volt olvasni, szívvel: Pirosak
Layosh2017. július 7. 18:10
Egész életemben, meg még az elmúlt életeimben is, rajongtam az ilyen égetni való boszorkányokért. ;-)
♥ ♥ ♥
szjuma32017. július 7. 12:24
Élvezettel olvastam a versedet. Sajnos a butaság és féltékenység sok galibát és szenvedést okozott a világban. Szeretettel Magdus
Callypso2017. július 7. 11:12
Ha nem tudnám, hogy melyik évet írjuk a naptárban, és a technika akkoriban még nem volt ennyire fejlett, azt hinném, egy aktuális, minap történt esetet írtál le. Vittek a sorok, jó volt olvasni ezt a verset!
Örömmel látogattam hozzád és szomorú, mégis csodálatos művedhez sok szeretettel gratulálok! Ölellek! (:
geza19472017. július 7. 11:06
Szent Johannára emlékeztettél, akit az angolok Rouen várudvarán máglyán elégettek..!!!
Szeretettel gratulálok:
Géza.
zelgitta12017. július 7. 10:56
Erika, ez egy remek teljesítmeny.
Drámai tartalma ellenere végig '' daloltam'' asorokst, annyira hibátlan a ritmusa.
Nagy gratula❤👍
B.
remember2017. július 7. 06:50
Kissé dermesztő hideglelős történet mely visszarepít abba a kegyetlen tudatlan világba. Szerkezetében szépen írtad le. Dallamosan, könnyen követhetően, szinte olvastatja magát. Az elbeszélő írásokra jellemzően ami a legnagyobb erénye a műnek, végig fenntartod az olvasó figyelmét. Gratulálok Erika! Szívet hagyok.
Zsemike2017. július 6. 22:25
Szia Erika!
Szívszorító remekmű!
Rozella2017. július 6. 18:49
Nem mindennapi témát választottál és remekül megírtad! Szörnyű amit a hatalmon levő ostoba ember művelt a ''hit'' nevében... de biztos, hogy már múlt idő... ?? ugye hogy nem... SAJNOS!! Szeretettel, elismeréssel olvastam, Róza
ODDS2017. július 6. 17:57
Az akkori tehetetlenség, ha más miatt is, de jelen korunkra is jellemző.
Tetszett!
Szinci2017. július 6. 16:02
Erika ! Félelmetes korszak volt:-( Nagyszerű költemény, csak gratulálni tudok. Mintha Te is abban a korban éltél volna , jól össze hoztad a verset. Gratulálok szeretettel. szinci
Springfoot2017. július 6. 15:27
(55) Eposzi balladád mély együttérzésről és képzelőerőről tanúskodik. Bravó! Grat.! :)
egrizsoka2017. július 6. 12:27
Leány! Kincset írtál Kincsről/Kincsekről.
Ó, nem a butaság művelte ezeket az iszonyatos dolgokat...nem.
A hatalom és a papság szövetsége, célja az egyszerű emberek rettegésben, félelemeben tartása. Ha egy egyszerű lélek gyógyítani tud isten nevében, akkor az emberek el kezdenek gondolkodni. A nagyuraktól, hatalmasoktól van egy jóságos feljebbvaló Úr, tehát nem kell annyira félni ezektől a földi halandóktól. Hát ezt nem akarták a hatalmasok, szövetségül hívták a papságot és a kereszt nevében (Isten) szörnyűségeket műveltek.
Megrendítően szép a versed. Szívem és főhajtásom.
Zsóka
Paga2017. július 6. 11:10
Hátborzongató történet, átérzi az ember a fájdalmat, tehetetlenséget. Mindazonáltal a mi korunkban meg sok álgyógyító és sarlatán él vígan, lesz érdem nélkül TV-sztár, milliomos, mert ők nem félnek ezektől a következményektől. Azért félhetnének kicsit. Szívvel:János/Paga
Törölt tag2017. július 6. 10:18
Törölt hozzászólás.
Titta2017. július 5. 23:24
Az emberek a múltban,a jelenben, egyaránt tudnak primitívek lenni,,,remek emlékversedhez szívvel szeretettel!! Ági
deakeva2017. július 5. 22:17
Nagyszerű alkotás.Szeretettel. Éva
Elise2017. július 5. 21:23
Nagyon szép versben emlékeztél erre a középkori borzadalomra! Hiába az emberi butaságnál és irigységnél talán csak a rosszakarat van, ami ennyire tud ártani. Szívvel gratulálok hosszú és remekül megírt versedhez!
Elise
V.P.2017. július 5. 21:20
Nagyszerűen megírtad ezt a sajnos valós történetet, gratulálok neked!
vargaistvanneel2017. július 5. 21:12
Drága Erika!
Fejem hajtom ezen emberek előtt, kik gyógyítottak és máglya halált szenvedtek tudásukért. Azt gondolom ez a nagy ívű alkotás jól példázza az emberi butaságot, kegyetlenséget, irigységet, ítélkezést és a meg vezetettséget. Nagyon sokat mondóak és tanítóak gondolataid! Hatalmas elismeréssel
Erzsi
merleg662017. július 5. 20:50
Kedves Erika! Igen! Természetesen mindezt a vallás tanítása alapján tették. Az inkvizíció sem volt jobb, mégis szemet hunytak felette a hatalmasok. A tudatlanságnak akkor nagy ára volt. Remek versed szívvel és szeretettel olvastam: Gábor
keva5262017. július 5. 20:39
Megérintett nagyon a versed, egy igazi csoda csusszant ki a kezeid közül.
Nagy szívvel gratulálok!
Éva
dobosigyorgy2017. július 5. 20:36
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri
Eleonora2017. július 5. 20:06
Kiemelkedő alkotás.
Szívvel gratulálok.
Nóra
ArnyekEsFeny2017. július 5. 19:45
Nagyon tetszik, főleg, hogy megpróbáltad magad a korba helyezve leírni a történteket.
különleges alkotásodhoz szívvel és szeretettel gratulálok
Árnyék és Fény
GreyMouse2017. július 5. 19:09
Kedves Ereri!
''Nagyszülőnktől megtanultuk,
Tisztességes út a cél,
Anélkül a lányok sorsa
Kevesebb, mint gyertyabél...''
Egyszerűen megfogalmazott, kimagaslóan remek alkotás. Elbűvöl a sallangmentesen megjelenített nívós tartalom. A szerző egyedi módon válik részévé a szomorú történetnek, testvérként mesél... én mint olvasó pedig ott állok a tömegben, oly életszerűen és hitelesen vetítik soraid a tartalmat bonyolult képek nélkül is. Remekül gördítetted előre az eseményeket... bemutattad a hátteret, részéve tettél minket a boszorkánypernek, annak minden velejárójával és végül a drámaian szomorú vég... amit a kegyetlenséggel szembeni testvéri szeretetből adódó emberség tesz csupán elviselhetővé. Őszinte elismerésem és szívem hagyom nálad.
Szeretettel: Mouse.
voodoo2017. július 5. 17:59
@ereri: A legcinikusabb próbatétel a vízpróba volt. A folyóba süllyesztették a szerencsétleneket. Aki megfulladt, nem volt boszorkány, és szerencséje sem, viszont a vélt bűnei miatt pusztult el, ha nem fulladt meg, akkor boszorkány volt, irány a máglya. Korábban ez még úgy volt, hogy ha belehalt, akkor a vádlója kapta a vagyonát, ha túlélte, akkor ő a vádlójáét. De az inkvizitorok biztosra mentek. Elolvastam a versed, és sokadszor megbizonyosodtam arról, hogy az emberi kegyetlenség és hülyeség is határtalan.... volt és lesz... Gratulálok (41)... Szeretettel: ѴσσƊσσ
gelnadi-gabor2017. július 5. 17:39
A boszorkányüldözés ma már történelem, de gyűlölködni ma is tudunk és a kegyetlenség sem hiányzik Üdvözlettel Gélnádi Gábor.
varika122017. július 5. 17:08
Erika kedves!
A középkor szülte ''sötétséget'' hűen tükrözted balladádban. Az emberi butaság határtalan. Boszorkányok pedig nincsenek, de abban a korban sajnos akit annak kikiáltottak, meg volt pecsételve a sorsa. Remek írás!
Szeretettel és szívvel gratulálok:
Évi
Golo2017. július 5. 16:53
Nagyon megérintettél verseddel, kedves Erika. Szép együttérző lelkedhez és versedhez szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila
NoemiEniko2017. július 5. 16:45
Kicsit ott voltam,kicsit nem,sajnos a vége nem happy end.
Mert ez az élet!
Jó volt olvasni,szívből gratulálok!
Noémi Enikő
1957052520122017. július 5. 16:21
Az ártatlanokért szólni mindig dicséretes.
Balladádat szívvel olvastam , Irén
Christianus2017. július 5. 16:10
Az ártatlan áldozatok dala!
Szívvel jártam itt!
János/36
Kicsikinga2017. július 5. 15:56
Kiváló munka!
Végig ébren tartod a figyelmet.
Nagyon jól írtál!
gyongyver672017. július 5. 14:52
Szomorú,de szép,szívvel gratulálok!Gyöngyi
Shanti72017. július 5. 14:32
Kedves Erika! Sajnos igazságról írtál, és ahogy ma is, akkor is üldözték azokat az embereket, akik nem a hagyományos, elfogadott módon segítettek a gyógyulásban. Ma is vannak olyan híres és tekintélyes orvosok, akik nem praktizálhatnak, mert szembe mertek menni a gyógyszermaffiával. Szeretettel gratulálok. Shanti
adamne2017. július 5. 14:25
Magával ragadó, szomorú történetedet szívvel olvastam
drága Erikám.
Méltó versben emlékezel az ártatlanokra.Gratulálok nagy
szeretettel: Manyi
Metta2017. július 5. 14:22
Drága Erika!
Szomorú,szép ballada!Nagyszerűen vezetted végig az olvasót a történeten!
Sajnos létezett ez is,jó, hogy már a múlté! Jelenleg mást találtak helyette!
Szívvel,szeretettel olvastam soraidat!
Margit
szalokisanyi12017. július 5. 14:08
Nagyívű, remek alkotás.
Tisztelettel: Sanyi
Sanyipapa2017. július 5. 13:40
Nagy munka volt és bravúros.
Szívvel
Sanyi
Perzsi.2017. július 5. 13:12
Sokat eláruló vers... Szívem hagytam itt.
amalina2017. július 5. 13:01
Remekül megírtad e szomorú történetet. Szívvel gratulálok!:
éva
Martonpal2017. július 5. 12:39
Megrázó történet.Drámai hangulatú remek ballada.
Szívvel gratulálok...attila
orok.szerelem552017. július 5. 12:35
Erika kedves, e szomorú történetet nagyon hitelesen ecsetelted remek versedben. Méltó emlékezés a középkor ártatlan áldozatai emlékére. Szívet hagyva szeretettel gratulálok!
Margit
randomD2017. július 5. 12:29
Balladád olvasva Arany János jutott eszembe, ennél többet talán mondanom sem kell. :)
Ahita2017. július 5. 11:48
Végig fönntartottad az érdeklődést, és a figyelmet a történet végkimeneteléig, jó ritmusú, szabályos versed jó hátteret adott ennek a szomorú történetnek.
Az ősi vallásokban, népi hiedelmekben föllelhető babonákat fölhasználva, azt elferdítve sajnos a nyugati kereszténység térhódításával százezrek kerültek máglyára rosszakarat, megtévesztés, és a félrevezetett, tudatlan emberek miatt.
Szívvel szeretettel gratulálok, Éva
B...yL...o2017. július 5. 11:31
Szépen rímelő versed régi történetet helyezett mai időkbe. Hát...ma nem a máglya dívik, de egyébként minden stimmel.
Szeretettel:
László
AkarkiGyula2017. július 5. 11:08
Gratulálok Erika!
Tanulságos történet.
Emlékezzünk, minden áldozatra.
A múlt. A jelen, és az eljövendő korok áldozataira.
ü. akaki.
anci-ani2017. július 5. 10:51
Nagyon szép versbe foglaltad a a sötét középkor bizarr tetteit, amikor a boszorkányság bűnében mindenki hitt....
Sokan égtek el máglyán ártatlanul.
Szívvel szeretettel olvastam drága Erika!
Anci
Emese662017. július 5. 10:49
Hú! Nagyon szép lett!
editmoravetz2017. július 5. 10:49
Drága Erika!
Naturalisztikus részletességgel ecsetelted az ártatlan áldozatok, mely magával ragadja az olvasót - s szerintem nem lenne ma az a elvetemedett ember, aki ''boszorkány''-üldözést kiáltana.
Engedd meg, hogy szívem egész szeretetével gratuláljak alkotásodhoz!
Edit
Törölt tag2017. július 5. 10:40
Törölt hozzászólás.
JohanAlexander2017. július 5. 10:40
Erika, meghatóan szép emlékek, csodás versben írva!
Szívet hagyok!
dvihallyne452017. július 5. 10:34
Szívvel gratulálok remek alkotásodhoz!! Sarolta
Pflugerfefi2017. július 5. 10:33
A versed otthont adott a témának,
ragyogóan vegigvezetett történet,
Kitűnő alkotás!
Gratulálok szívvel, szeretettel ! Feri.
uzelmanjanos9562017. július 5. 10:31
Megható balladádat szívvel olvastam, gratulálok:János
Motta2017. július 5. 10:27
Szomorú történet egy szép versben.
szivvel olvastalak
Motta
gypodor2017. július 5. 10:26
Szívet hagyva olvastalak. Elgondolkodtató vers!
Gyuri
Ahita2017. július 5. 10:22
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
laszloklara2017. július 5. 10:12
Balladádat szívvel olvastam, mely fájdalommal teli.
kincseshaz2017. július 5. 10:03
Nagyon különlegesen szép balladát írtál.
(Sajnos 200-250 évvel ezelőtt még ''boszorkányt'' égettek hazánkban.)
Gyönyörű, drámai hangú versedhez szeretettel, szívvel gratulálok.
Ilona
Maria_HS2017. július 5. 09:55
Szívvel + figyelővel olvastalak nagyon szép a versed.
Maria
szebireka2017. július 5. 09:21
Fájdalmas megemlékezés! Gratulálok!
Réka
Merluccius2017. július 5. 09:14
Kedves Erika, a történet kerek, lendületes sodrással vezetted végig Helena sorsvonalát. Tetszenek a szabályosan ismétlődő szótagszámú soraid, a következetesen és precízen alkalmazott félrímek. Szép munka!
Szeretettel: M.