Szerző

Átyim Lászlóné

Életkor: 52 év
Népszerűség: 173 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 303 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (36)

Átyim Lászlóné

A bús vándor...

Hosszú útra megy a vándor,
Nem látszik az út porától,
Szíve sajog bánatában,
Nincsen neki már hazája.

Sem hazája, sem családja,
Sem háza, sem vagyona,
Egyedül a vándorbotja,
Mire a batyuját akasztja.

Csak néz előre a semmibe,
Korgó gyomorral ballag
A hosszú messzeségbe,
Könnye cseppen a lába elébe.

Megsimítja arcát,
Egyre tovább ballag,
Míg két lába bírja
A rögös, kemény utat.

Aztán majd megpihen
Elfáradt testével,
Annak reményében,
Hogy soha már nem kel fel.

2017. június 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2019. augusztus 3. 09:15

Törölt hozzászólás.

Locoen2017. szeptember 22. 17:35

Igazán megható, lelket érintő, sok fájdalommal, magánnyal és kirekesztettséggel teli vallomás, életábrázolás, hűen és bölcsen, aktualitással továbbadva. Lélekből gratulálok hozzá, kedves Gyöngyi!

Érdekes, mert az én egyik versem a Bölcs vándor nevet viseli :). Te a fájdalommal telibb vándort jeleníted meg olvasódnak, aki valamiért izolálva a peremkerületen tengeti életét, a társadalom kirekesztettségében vegetál, és ez az életút inkább tortúra, mintsem ajándék az Égtől. De az közös bennük azt hiszem, hogy a bölcs az bölcs, mindegy, hová születik. És van egy nagy előnye másokkal szemben: sok esetben már hazatalált. Az igazi bölcsesség nem nélkülözheti a tiszta érzelmeket és gondolatiságot, ön- és emberismeretet, nyitottságot és befogadást, ergo egy ilyen ember nemes és igaz. Az Ég gátjai csak megacélozzák a bölcs lelkét, megtanítják küzdeni, értékelni, szeretni és becsülni. Egyszer sajnos vagy sem: mindannyian megpihenünk. A lényeg csak az, hogy milyen életutat hagyunk hátra... Szerintem egy bölcs embernél ez nem is lehet kétséges :). Csak hinni!

Sok sikert kívánok a továbbiakban, és szeretettel várlak!

Üdv.

Tamás

Locoen2017. szeptember 22. 17:34

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Locoen2017. szeptember 22. 17:32

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

1957052520122017. július 23. 11:24

Megható és nagyon szomorú sors...
Szívvel gratulálok , Irén

colomanusparvus2017. július 20. 12:37

nem kell elmenni, harcolni kell, a lemondás nem embertől való, a küzdés hozta létre az embert, most sincs ez másként

colomanusparvus2017. július 19. 08:08

adjál reményt az embereknek, neked ez a hivatásod

Nichi-ya2017. július 15. 17:30

Fájdalmas, nagyon szomorú alkotás. Szívvel, szeretettel olvastam.

Meroni2017. július 15. 00:43

Meghatóan történetednél, egy szomorú szívet hagyok! Roni

Osel2017. július 11. 21:52

Szomorú sorsversedhez szívvel gratulálok!

1111112017. július 11. 08:29

Szomorú sorsvers, de sok az igazság tartalma, szívet hagyok szeretettel. Piroska

meszaroslajos602017. július 9. 21:40

Fájdalmas soraidat szívvel olvastam, Lajos.

Eddi2017. július 9. 19:41

Szomorúan fájdalmas sorok. Szívet hagytam versedhez Eddi.

Kicsikinga2017. július 9. 07:29

Ez nagyon szomorú!

Remélem, hogy fölkel, és boldog lesz!

schvalmrozsa2017. július 8. 21:28

Szomorú, szép vers, szívvel, szeretettel olvastam: Rózsa

molnarne2017. július 8. 20:55

Fájdalmas sorok szívem hagyom szeretettel:ICA

donmaci2017. július 8. 17:29

Szép szomorú versedhez szívvel gratulálok: Józsi

gypodor2017. július 8. 14:40

Mély, szívet érintő sorok. (22.)
Gyuri

vargaistvanneel2017. július 8. 09:20

Nagyon fájdalmas, megható sorok!
Szívvel, szeretettel gratulálok Gyöngyike!
Erzsi

szalokisanyi12017. július 8. 08:54

Világjelenség a szegénység elől menekülők milliói. Remek alkotás.
Tisztelettel: Sanyi

Metta2017. július 8. 07:27

Szomorú,szép versed szívvel olvastam!
Margit

Bogsika2017. július 8. 06:38

Szomorúan szép szívet hagyok .Köszönöm az élményt :Tünde

dobosigyorgy2017. július 7. 21:16

Szomorú versednél szívem hagyom.
Sok szeretettel és nagy baráti öleléssel:-Gyuri

M.Laurens2017. július 7. 20:58

Őszinte szívvel gratulálok nagyszerű soraidhoz, kedves Gyöngyi!
/ Miklós /

B...yL...o2017. július 7. 20:08

Szomorú versed lehangolt. Mélyen megérintett.
Szeretettel:
László

Golo2017. július 7. 19:33

Drága Gyöngyike!

Fájdalmasan szép korképet hoztál.
Együttérző lelked is beleszőtted versedbe.

Versedhez szívvel és szeretettel gratulálok.
Tisztelkettel: Radmila

1-9-7-02017. július 7. 18:23

Kedves Gyöngyi aki vándorol sok csodát lát sok láncot elszakít szabad De nagy ára van ennek a szabadságnak a magány a legnagyobb veszélye hogy bezárkózik és senkit nem enged közel magához és magányosan hal meg Szomorú de szép versedhez szívvel gratulálok Anikó

orok.szerelem552017. július 7. 17:34

Kedves Gyöngyi, szomorú sorsversed szívvel olvastam.
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit

Zsuzsa03022017. július 7. 17:30

Szép, szomorú sorsversed szeretettel, szívvel olvastam: Zsuzsa

editmoravetz2017. július 7. 16:48

Nehéz a sorsa a vándornak - ki szegénységben él - mély sóhajjal fejezted be a versedet.

Szívvel - szeretettel olvastalak: Edit /10./

adamne2017. július 7. 14:47

Szomorú, szép versedhez gratulálok drága Gyöngyikém.
Szívvel, szeretettel olvastam. Manyi

Martonpal2017. július 7. 13:29

Nagyon szép ez a szomorú vers .
Szívvel gratulálok...attila

SzaipIstvanne2017. július 7. 13:24

Nagyon szomoru, SZEP versedet szivvel olvastam. Maria

poepoe2017. július 7. 13:21

De a batyu telve jóval
Abba nem fér bele sóhaj,
Vándor lélek erős széllel
Gyémánttá lesz szén mezőben.... ;-)

harsfalvi.12017. július 7. 13:02

Kedves Gyöngyike.A hosszú vándor út végén nem tudni,hogy mi vár az emberre.A versed szomorúan ér véget.Akár merre megy a vándor,a remény mindig benne él.Szép verset írtál.Szeretettel.Sanyi.

rojamsomat2017. július 7. 12:34

Szomorkás versed nagyon tetszik, szép ez nagyon!
Gratulálok, szeretettel,,,Szívvel,,,,Tamás

JohanAlexander2017. július 7. 12:18

Szomorúan szép vers. Tetszet nagyon.
Szívet hagyok.

AkarkiGyula2017. július 7. 11:54

Szomorú ez, de sajnos van ilyen.
ü. akarki.

anci-ani2017. július 7. 11:50

Szomorú sorsú vándoréletet írtál le megható dallamos, rímes versedben kedves Gyöngyi!
Szívvel, szeretettel olvastam:
Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom