A kezdet
Szétzilált álmok, elsuttogott remények,
Elfeledett vágyak, összetört emlékek.
A szenvedés egy ritka tág fogalom,
Feledni múltamat soha nem fogom.
Már gyerekként az élet próbára tett,
Keserű környezetben neveltetett.
Az ital, a rossz szó, a halál körbevett,
De ez csak az én történetem kezdete.
Erősnek lenni igazán nehéz dolog, tudod?
Mikor körülöttem minden darabjaira hullott,
Segítő kezet kaptam, de nem nyertem,
Csak még többet vesztettem, szenvedtem.
Új család, új helyek, új emberek,
Bizonytalanabb egy gyerek hol lehet?
A törődést éreztem, és talán szeretetet,
De tudtam, amit akarok, ott nem adhatják meg.
Visszapörgetni az időt nem tudja senki,
Kitörölni fejemből a képeket, s lenni
A világban újra talpig embernek, s hinni
Hogy jó felé fog az élet továbbvinni.
Teltek a napok, már ismertem a környéket,
Lettek barátaim és még pár testvérem,
Szaladtak a hónapok, múltak az évek,
Felnőve sikerült mindenen túllépnem.
De...
Szétzilált álmok, elsuttogott remények,
Elfeledett vágyak, összetört emlékek.
A szenvedés egy ritka tág fogalom,
Feledni a múltamat soha nem fogom.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rojamsomat2017. július 15. 07:38
Szép versednél szívet hagyok!
Szeretettel,,,,,Tamás
szalokisanyi12017. július 10. 06:32
Elgondolkodtató szép emlékezés. Gratulálok! Sanyi
donmaci2017. július 8. 15:59
Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok: Józsi