Szerző
Norabora

Norabora

Életkor: 39 év
Népszerűség: 94 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 487 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (25)

Norabora

óRák

Könnyízű nyál csorog elszorult torkomon,
befejezett jövő időmet foltozom.
Elmúlás árnyéka vetül arra,
kit létem kezdete óta szeretek.
Most kerültem csak igazán bajba,
legbelül érzem, hogy mit is veszthetek.

Végtelenné lassul az óra,
csak kattog szívem mutatója:
tikk-takk, tikk-takk, tikk-takk.
Ősfélelem terheli a lelkem.
Búcsú nélkül itt hagy?
"Á, nem lesz baj!", de ezt most csak sejtem.

Várom a hívást, az ismerős hangot.
"Még nem veszíthetlek el Téged! Hallod?!"
Nem mondtam egyszer se,
s ez nem valami kamu:
"Szívemből szeretlek,
ugye tudod ezt, Anyu?!"

Anyu műtétje előtt írtam várva, hogy hívjon a távoli kórházból, miután magához tér. Szerencsére később kiderült, jóindulatú volt a daganat.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


norabora(szerző)2018. február 26. 08:13

@ereri: Nagyon szépen köszönöm, köszönjük:-)

ereri2018. február 24. 09:54

Csodaszép sorok, kifejezik a kétséget, a félelmet a tehetetlenséget és a reményt. Örülök, hogy így alakult a történet vége, mindkettőtöknek jó egészséget kívánok, gyönyörű versedhez pedig elismerésem és nagy-nagy szívem helyezem - szeretettel, tisztelettel: E. E.

norabora(szerző)2017. július 23. 12:43

@Shanti7: @kintkong10: nagyon köszönöm!!

kintkong102017. július 23. 10:53

Nagyon szép, ragaszkodásról szeretetről szóló versed könnyet csal a szemekbe. Cserében szívem hagyom: J.

Shanti72017. július 21. 16:35

Csodálatos szeretetversednél szeretettel hagyok szívet. Shanti

norabora(szerző)2017. július 19. 07:04

@111111: Jól esnek a szavaid. Köszönöm.

norabora(szerző)2017. július 19. 07:04

@donmaci: Köszönöm

1111112017. július 18. 14:18

Szíven ütött versed érzékeny mélysége, átéreztem minden rezdülését, szívet hagyok szeretettel. Piroska

donmaci2017. július 17. 21:28

Megható szép versedhez szívvel gratulálok: Józsi

norabora(szerző)2017. július 17. 15:04

@kincseshaz: @LIne: @maxika: @Merluccius: @1-9-7-0: @Motta: @egrizsoka: @rojamsomat: @Zuzuke: @JohanAlexander: @19611961: @Metta: @Springfoot: @gypodor: Köszönöm a szép szavakt és az együttérzést. Jó egészséget kívánok Nektek és családotoknak is!

gypodor2017. július 17. 09:27

Nagyon mély, aggódással teli versedet szívvel olvastam!!!
Gyuri

Springfoot2017. július 17. 08:37

(17) Szívszorító és sajnos nagyon időszerű (nekem) a versed... és még mindennek előtte vagyunk....

Metta2017. július 17. 08:25

Gyönyörű,megható vers!
Szívvel olvastam!
Margit

196119612017. július 16. 20:09

nagy ajándékot kaptál a sorstó - hogy időben kimondhatod, amit eddig nem tettél
- már most megtudtad, mennyit ér számodra Édesanyád...
Mindezt remek versben örökítetted meg...
másoknak is tanulságul...
szívvel, szeretettel
Árnyék és Fény

JohanAlexander2017. július 16. 18:42

Gyermeki aggódás, egy nagyszerű versben!
Szívet hagyok!

Zuzuke2017. július 16. 18:40

Nagy szívet hagyok...én is átéltem! Márti

rojamsomat2017. július 16. 17:58

Megható csodás vers!
Tudom min mentél át!
Szeretettel Szívvel,,,Tamás

egrizsoka2017. július 16. 17:38

Nagyon szép vers.
Ismerem, a mögötte lévő érzést.
Sajnos, nekünk nem volt ilyen szerencsénk.
Szívem, szerető ölelésem:
Zsóka

Motta2017. július 16. 15:27

Bizony néha ki kell mondani, függetlenül attól, hogy ő úgyis tudja.
szivvel olvastam szép versedet
Motta

1-9-7-02017. július 16. 14:47

Kedves Norabora az ember sokszor egy betegség kapcsán jön rá hogy az élet milyen törékeny múlékony Figyelmeztetések sorát nem vesszük észre vagy csak nem akarjuk meglátni később aztán megtudjuk mi mért volt Hála Istennek nálatok is csak figyelmeztetés volt a betegség Anyukádnak tünetmentes szép éveket kívánok neked pedig nagy szívet hagyok szép versedhez Anikó

Merluccius2017. július 16. 14:19

Tudja. Biztosan tudja. Azért mondd is... mert az jó érzés! Tümetmentes éveket!
Szeretettel: M.

maxika2017. július 16. 14:03

Szép,komoly alkotás.
Albert

LIne2017. július 16. 13:34

Sose hagyjon el a remény.

A cím óriási!
Aggódó, szép versedhez gratulálok!
Eta

kincseshaz2017. július 16. 12:46

Elsőnek küldöm, Édesanyádat szerető, féltő szép versedért, a szívet. Ilona

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom