Szerző

Vera Mortis

Életkor: 21 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 255 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Vera Mortis

In memoriam

Nagyapának

Elmentél örökre, de álmodd, hogy itt vagy még,
itt közöttünk, úgy beszélgetünk, ahogy szoktunk rég.
Megkérlek, hogy mesélj, s te felemeled könyvemet,
nem látod az arcomon csorgó, fájó könnyeket.

Álmodd, hogy táncolsz fenn az asztalon,
mert könnyen ez lehet az utolsó alkalom.
Táncolj önfeledten, ne törődj most velem,
ne lásd fáradt, búcsúzó két szemem.

S amíg te táncolsz, én ásom örök nyughelyed,
puha párnákra fektetem elnehezült fejed.
Álmodj, ne lásd, hogy sír a lányod!
Álmodj, s szép legyen az álmod!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lnagypet2017. július 24. 19:41

Mélyen megérintett!
Szeretettel:ZNL

1-9-7-02017. július 23. 16:16

Fogadd őszinte részvétem fájdalmas szomorú versednél szívet hagyok elismerésem jeléül Anikó

m.falvay2017. július 22. 20:51

fájó , szép búcsúzás
Szívvel Miki

gypodor2017. július 22. 11:52

Mély sorok. Szívvel és szó nélkül.
Gyuri

SzaipIstvanne2017. július 22. 10:49

Nagyon szep gondolataid, remek versben. Szivvel olvastalak. Maria

Motta2017. július 22. 08:41

Szomorú, szép versedet szivvel olvastam
Motta

feri572017. július 22. 08:31

Fájdalmas szomorú versed
Szívvel olvastam.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom