Szerző
Takács Ákos

Takács Ákos

Népszerűség: 39 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 319 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Takács Ákos

Fehéren, feketén

Nem kedvellek én, ó, ne bízd el magad!
Csak hangod, ami időnként elragad.
Nem szeretlek én, de még csak rád se nézek.
Bárcsak fejemben is elkerülhetnélek.
Nem csodállak én, ó, eszembe se jut ma.
Félek, elcsodállak, és holnapra mi jutna?
Nem becsüllek én, s tudod, nem is foglak soha,
mert felbecsülhetetlen vagy, s én nem ostoba.
Nem féltelek én, bár igaz, ha rezzensz, ugranék.
Hogy mit meg nem tennék, azt tán csak Isten tudja még.
De jaj, ha rossz szónak tárgya vagy, átérzek tíz telet,
s rájövök, hogy van egy érzés, mit úgy hívnak, tisztelet.
Hiába küzdöttem, hiába tagadtam, ma érzek én.
Nincs boldogabb, sem szomorúbb ember nálam e féltekén.
Hiába hittem, hogy az, aki vagyok, sohasem leszek én,
TE rácáfoltál egyetlen perc alatt fehéren, feketén.

2017. július 13.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


RimElek(szerző)2017. július 26. 23:32

@Mary05: Kedves Marika! A szívnek az olvasóban és az íróban a helye. De örülök, hogy tetszett és köszönöm a véleményt!

Mary052017. július 26. 20:26

Kedves Ákos ,nagyon tetszik a vers ,igen van úgy ,hogy még magunknak is nehezen valljuk be érzéseinket. Szívvel olvastam .

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom