Szerző
Vers

A verset eddig 251 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. július 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Urbán-Szabó Béla

Ahogy öregszünk

Ahogy öregszünk,
fogynak a szerepek,
már csak veled,
csak teveled.

Ahogy öregszünk,
egyre fontosabb a szeretet,
egyre fontosabb,
hogy szerethetek,
hogy viszontszeretnek.

Ahogy öregszünk,
rájövünk, nincs akadály,
a fogyó idő ránk
kiabál,
az akadályokat
legyőzheted,
mindent visz
a szeretet.

Ahogy öregszünk,
lángba borít a szerelem,
lángba borít,
ha itt vagy velem.
Ahogy öregszünk,
a múltra teszünk,
a jövő van nekünk,
igen, a jövő van nekünk.

Ahogy öregszünk,
egyre jobban érezzük,
a másikon kívül
a jó Isten is velünk.

Ahogy öregszünk,
lehet, jöhet bármi,
mondhatjuk együtt,
a világba kiálthatjuk,
jó nekünk...!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Motta2017. július 25. 14:54

Hát az öregedésnek is vannak jó oldalai.
szivvel olvastalak
Motta

SzaipIstvanne2017. július 25. 14:16

Kedves Bela, remek, jo vers. Gondolataidat szepen ontotted formaba. Szivvel olvastam versedet. Maria

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom