Szerző
Makovics János

Makovics János

Életkor: 56 év
Népszerűség: 76 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 119 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. augusztus 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Makovics János

Fellobbanás

Nyaram forrongó, mint ifjúságom:
telve élmények halmaival, és sok
tapasztalat, jó-rossz, mint maga
az élet, mely vonatként átrobog,
ismét látva a tengert s hegyeket.
Fellobbanás eme nyár, melyet
hulló őszi alkonyat követ majd,
zörögve, mint a lehullt avar, mely
lassan befed mindent, mi volt, és
eltűnik minden, mint tábortűz
égigérő lángnyelve, s hamuja marad.
Mint haldokló utolsó fellobbanása,
ki még egyszer kinéz az ablakon
napfelkeltét, nyugtát nézni, majd,
mint kártyavár, összedől, s örök
álom nyomja ágyának vonalát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sharcos2017. szeptember 6. 10:15

Melankolikus hangulatú remekül kifejezi a váltást a meleg nyári időszaktól a hüvös őszi időszakhoz. Gratula.

Paga2017. augusztus 29. 10:32

Jó olvasni ezeket a melankolikus sorokat, mégha szomorúak is. Szívvel:János/Paga

Ibolya.522017. augusztus 27. 20:02

Megható melankolikus soraidhoz szívet hagyok. Ibi

gelnadi-gabor2017. augusztus 27. 18:44

A mulandóság melankóliája áramlik a versben. Szép megfogalmazás, műves munka. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom