Szerző
Marti Dániel

Marti Dániel

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 131 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. augusztus 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Marti Dániel

Napok

Halk kérésetek majd megértésre talál,
Ez a benső harc néha
Elvesztet, beborít, felölel, szétdarál.
Meg nem fogalmazott sugallatként jött,
Könnyed mozdulattal köntöst öltött.
Sokáig a reneszánsz belém beköszöntött,
Majd mit sem törődött:
A remény. Ő adott padot,
És a Rossz nem szidalmazott,
De cserben is hagyott sokszor.
Persze, képtelenség feladnom. Hányszor (...)
Mondjam még? Nyolcszor akár.
Újra látnom kell a megértés világát,
Hogy otthonról szagolhassam a péntek illatát.

Puha mancsod menten meghallgatom,
Mit mond néha az a csöpp bánatos.
Fel fogom fogni a szavait,
Ami rossz, azt felváltják
A megértés tanai.

A sok fásult nem tudja, mit mondjon.
Csöpp. Én is csak próbálkozom.
Talán az én szavaim majd meghallod,
Ne haragudj, ha elrontom.
Képlékeny, ingadozó, hadd nézzelek Téged,
Szeretetre vágyó tapogató.

Belül nem vagyok olyan katyvasz,
De igaz, az ostor rajtam csattan.
Valami kattog ott, fedi egy paplan.
Hideg, szúr, csak ez a bajom.
Másnak kell levennie,
Gyönge vagyok hozzá, nem tagadom.
Telebököm, felpiszkálom, megoldom a rejtvényt,
Legyen világos.
Hogy majd magam szagoljam a péntek-illatú virágot.

Megyek tovább utamon,
Két sántítás közt, után kutakodom.
Cseppfolt a kövön ez még,
De nem blamázs.
Hol az út végén végre kész lesz,
A mindenre válasz képlet.

Az Önnön gondolkodása még nem érett nyíl:
Nem egyenes, nem száll, célba nem talál.
Kóricál ösvények közt,
Fösvény és közöny közt.
Onthatatlan a gondolat,
Hogy a kéz még tapogat.
Cirka egy életen át,
Hogy szemfényt felgyújtat, szeret, odaad, hezitál.

Szeretném, kérlek még, Mindenség.
Mindent ne adj, de semmit se.
Régből a kandalló-meleget,
Korhadt roppanást, kis pezsgőpukkanást,
Fülkagylóba narancssárga törődést,
Mámoros, gyermetegi nézést,
A játszósarokból hallva összejöveteli nevetést.

Halk kérésetek, egyszer biztosan megértésre talál,
Bár tudom, néha a kéz s emlék felölel, szétdarál.
Egy vagyok közületek, aki kincset talált,
Még fogom érezni a szép napok péntek-illatát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


sosjudit2017. augusztus 31. 18:22

Első szívet adom és figyelőmet, tetszett versed. Szeretettel Judit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom