Szerző
Rezes Erzsébet

Rezes Erzsébet

Életkor: 56 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1065 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. május 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Rezes Erzsébet

A virág-iskola hősei

Messze országban történt meg ez az eset
Az orgona-királynak ibolya lánya született.
Szomorú volt nagyon a tündérkirálynő,
Eltitkolta lányát minden és mindenki elől.
Mikor Ibolya felcseperedett, iskolás lett,
Beíratták távol, egy vegyes-virág iskolába,
Ahol senki sem sejtette, de nem is tudta,
Hogy ez a kicsi lányka, kinek a leánya.
Járt az osztályba sok virág, no meg gaz,
Csak fák nem voltak, ez már igaz.
Nagy vigasság volt ott az iskolában,
Nemcsak tanultak, hanem életre hangoltak.
Ibolyának volt sok barátja, sok jó társa,
Ezek között volt Napraforgó, a sárga,
A szépségesen szép Liliom, a herceg,
Ki Ibolyát teljes szívéből megszeretett.
Liliomról sem sejtette egyáltalán senki,
Hogy ő is egy ismert királyfi .
Ám szülei azért íratták ebbe az iskolába,
Hogy megismerje a virágokat, és a fákat.
Igen szerettek iskolába járni,
Az órákon játszani, no meg énekelni.
Egyik nap, mikor együtt elindultak,
Nem értek be azonnal az iskolába.
Az erdő mellett azt hallották,
Hogy el akarják foglalni az iskolát.
Mert Dália, az igazgató megtudta,
Két nemesi sarj az iskola tanulója.
Váltságdíjat fog ő majdan követelni,
Így fog majd ő meggazdagodni.
Késtek nagyon sokat, három virág-órát,
Meg kellett nézniük a főtanár szobáját.
Dühös volt a legfőbb virág, a Dália maga,
Sejtette, de nem kérdezte, de nem is firtatta,
Mi volt a három diák késésének oka,
A virág-gyűlést azonnal összehívatta.
Bejöttek a hegyes kardvirágok sorban,
Kevélyen néztek le a bűnösök padjára.
Ültek egymás mellett, fogták kezüket,
A két leány-virág igen csak remegett.
A legfőbb virág, az igazgató Dália,
Keményen, dühösen ütött az asztalra.
Azt kérte kevélyen a kardvirágoktól,
Tűnjenek el ők innen már holnaptól.
Nem szabad a rendet sohasem megszegni,
Aki ezt megteszi, el kell küldeni.
Az egyik kardvirág szólásra emelkedett,
Azt akarta, hogy a bűnösöket kikérdezze.
Tudni szerette volna, miért tették ezt,
Azonban Dália rögtön megtiltotta ezt.
Elrendelte, azonnal vessék őket börtönbe.
A beszédtilalmat is elrendelte.
Elvitték őket egy nagy rácsos házba,
Egyenként bezárták egy-egy szobába.
Sírt Ibolya meg Napraforgó keservesen,
Csak Liliom törte fejét a szökésen.
Az egyik nap nagy zajra ébredtek,
Virág-gyerekek rohangáltak a kertben.
Jöttek a kardvirágok, kivitték őket,
Segítsenek visszaverni az ellenséget.
Liliom azonnal a raktárhoz ment,
Kiosztotta a virágpor-fegyvereket.
Csatasorba állította a virágokat,
A tervét részletesen elmagyarázta.
Segített neki Napraforgó és Ibolya,
Erős lett nagyon a virágok hada.
Felálltak szemben az ellenséggel,
Tele volt mindenki lelkesedéssel.
Megvédeni minden áron az iskolát,
Leverni a fő ellenséget, Dáliát.
Liliom végig nézett a virágokon,
Szemével erőt sugározott.
Támadt az ellenség élén Dália,
Dühös csapata csak ordítozott.
A virágok azonban nyugodtan álltak,
Csak Liliom parancsára vártak.
Mikor közel ért hozzájuk az ellenség,
Elővette mindenki fegyverét.
Egy-egy dobozt nyitottak ki,
Szállt a virágpor az ellenségnek neki.
Prüsszögött és tüsszögött
Minden ellenséges katona,
Könnyel megtelt szemük,
Odalett az ellenség haragja.
Elfogták azokat, kik az iskolára támadtak,
Dáliát és a dühös katonákat.
Azonnal bilincset raktak rájuk,
Rabságot adott nekik a rácsos házuk.
Liliom, Napraforgó és Ibolya
A diákoknak rögtön elmagyarázta,
Mi történt itt, s megköszönték,
Kik miatt most győzelmüket ünnepelték.

Egy tavalyi Mesedélutánra íródott verses mesém...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Annasag2020. szeptember 10. 09:53

Gratulálok.

Kiki64(szerző)2010. május 27. 16:10

kedves Zapatero!
örültem, hogy tetszett a verses mesém. Szívesen. Máskor is!
Üdv: Kiki

Zapatero2009. december 25. 00:13

Aranyos verses mese, szívesen olvasnám a rokon gyerekeknek (mivel saját nincs még)
Eszembe juttatja, amikor anyukám mesélt hasonlóan rímelős meséket, és nagyon szerettem, mert könnyebben meg tudtam jegyezni!
Köszönöm az élményt! Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom