Ősszel a Dunánál
Cirógat még a bágyadt napsugár,
az orvosok tanácsait betartom,
sétálgatok a fák között a parton,
hol rajtam kívül most madár se jár.
Varázslatot bocsát ma rám a lomb:
sok rőtarany levél, meg barna, sárga,
s míg bámulok az őszi tarkaságra,
el is hiszem, hogy ébren álmodom.
Mit érdekel, ha vége lesz a nyárnak,
nem kell harangot félreverni még!
A nagy hajók mind tőlem messze járnak,
de úgyse vágyom útra kelni rég.
Az élet szép, amíg tart, épp olyan,
akár az itt hömpölygő vén folyam.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kincseshaz2017. szeptember 26. 08:48
De gyönyörű szonett, szép üzenettel:
''Az élet szép, amíg tart,épp olyan,
akár az itt hömpölygő vén folyam.''
Őszinte elismeréssel gratulálok és szívet hagyok: Ilona
feri572017. szeptember 26. 08:31
Szép emlékezés versed István
Szívvel olvastam.
Feri
Motta2017. szeptember 25. 21:13
Szép emlekezesedet szívvel olvastam
Motta
fiddler2017. szeptember 25. 20:52
Gyönyörű vers! Gratulálok, kedves István!
Laci
Mary052017. szeptember 25. 20:15
Mit érdekel ,ha vége lesz a nyárnak,
nem kell harangot félreverni még!
Kedves István ,gyönyörű versedhez szívvel,szeretettel,figyelőmmel gratulálok . Marika
amalina2017. szeptember 25. 20:14
Nagyon szép! Szeretettel gratulálok!:
éva