Szerző
Burkus Zsolt

Burkus Zsolt

Életkor: 33 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1694 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. december 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Burkus Zsolt

Vallomás

Hosszú idő telt el, hosszú magányos percekkel.
Mely percek csak keserűbbek voltak egy lány miatt,
Ki rabul ejtette szívemet, s már hosszú ideje birtokolja.
Hosszú minden nélküle eltöltött pillanat.
Minden álmomban felsejlik egy-egy pillantása, mosolya,
Valami amit tőle őrzök itt mélyen.
S már-már fáj tudat, hogy nélküle élek.
Hosszú, barna haja, szeme csillogó pillantása,
Arca minden rezzenése, hangjának csengése,
Melyek hiányában szenvedek, s már elsorvad a lelkem.
Hosszú nyári estéken, mikor fájt a lét,
Sírva oltottam az iránta érzett hiányt más lányok csókjával,
De egy sem ért annyit, mint egy kedves szó,
Sejtelmes pillantás, igaz mosoly, amelyet tőle kaptam.
Hosszú volt az út, amit eddig nélküled jártam,
S az életben sok barátra találtam,
Ki elfogad olyannak, amilyen vagyok.
De szerelmet alig-alig találtam, s most lángol a szívem,
ÉRTED VER OLY HEVESEN!!!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom