Szerző
Vers

A verset eddig 217 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. október 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Somebody Somebody

Egy pillanat

Megláttalak,
s felcsendült bennem egy dal,
talán újra van remény?
Összetört szívem
orvosra talált?
Azok a szemek...
Ó, Istenen!
Még most is lángra kapok.
A pillangók eszeveszetten repdesnek
fel-le.
Élvezem.
Mennyire nekem való vagy,
már az álmaimba is beleszőtted magad,
annyira akarlak.
Aztán egy pillanat...
ez a magány műve,
fene esne bele...
jót szórakozik velem!
Karikagyűrűs szerelmet hoz nekem?
Én meg miért is venném el azt, ami a másé?
Maradok magamnak,
én nem leszek aljas,
nyomába sem érhetnék a Szerelemnek.
Ez csak egy érzelmi tréfa volt.
Ő maga is elérhetetlen.
Szűnj meg, érzés,
nincs itt helyed!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. október 16. 17:24

Mindig van remény kedves Somebody Anonymus
Nagyon szép reménytelenség versed
Elsőnek
Szívvel, szeretettel olvastam.

Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom