Szerző
Vers

A verset eddig 271 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. október 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Tormási Viktória

Csak együtt élhetünk

Fehér szirmok ciklus

A világot mutatod be nekem.
Megóv a figyelmed, ha felettem
Gyűlnek a felhők, vigyázol rám,
Magamat most fedezem fel talán.

Térdem remeg, átjár a pillanat,
Itt marad minden, s kiszalad
A rossz a szívemből, te mellettem
Vagy, a hangod egy percre sem felejtem.

Létezel, élsz bennem, átugrod a falakat,
Az, hogy megtartsalak, nem feladat.
Együtt kell lennünk, csak te, és csak én,
A közös jövők könnyen siklik elém.

Hallom, ahogy ifjú élet tölti meg
A napokat, s síró zsivaj összetett
Glóriát ölt körénk. Átfon téged
S engem majd egy nap, ahogy becézed.

Ahogy becézed éjszaka, reggel az ágyban,
Látom, hogy két karod elrejti. Lássam
Majd, hogy te vagy a legjobb,
Hogy te vagy, ki minket megfog.

Óvlak téged, szívem az eskü, félned
Nem kell, soha nem hagylak téged
El, egybeforrunk, eggyé leszünk
Te és én. Innentől csak együtt élhetünk.

2017. augusztus 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Golo2017. október 20. 18:58

Szívvel és szeretettel gratulálok értékes versedhez: Radmila

MiklosRobert2017. október 19. 07:32

Gyönyörű, szerelmes soraidat szívvel olvastam =)

feri572017. október 18. 17:57

Szép versedhez kedves Viktória
Szívvel olvastam.

Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom