Párbeszéd
Ember kelj fel
Ne térdelj a porban!
Kérlek szépen
Mondj el mindent nyomban!
Mi az mi bús
Lelkedet, s szívedet
Agyon nyomja?
Rajta súly mi lehet?
Drága Isten
Felállnék, de hogyan?
Nagy a teher
Lábam összeroggyan...
Nehéz élet
Az kedves nagyuram
Mi ólomként
Torlaszolja utam...
Azt gondoltam
Ma végre eldobom,
Hisz régóta
magamon hordozom...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
benmar(szerző)2009. május 31. 23:14
Ezt is HK! minden kedves látogatónak!
Alioruna2009. május 25. 02:02
Alagút.
A halál sötét,a halált megérteni fény.
Én ezt nem tudom,csak néha érzem.Ezt hozta ki belőlem a versed.
(azért néha napozz egy kicsit!)
jagosistvan2009. május 17. 22:35
Súlyos vers, súlyos gondokkal, gondolatokkal. Gratulálok doki.
LIne2009. május 11. 18:23
Hát,.....ez ismét telitalálat!
Törölt tag2009. május 8. 20:29
Törölt hozzászólás.
def.67-892009. május 8. 19:49
Gratulálok!
Ametist2009. május 8. 18:13
Fájdalmasan szép!
Csendre2009. május 8. 12:13
Elgondolkodtató a versed, kiváncsi lennék az Úr válaszára . Gratulálok; Endre
janow2009. május 8. 09:35
Méltósággal viseled a terhet. Számomra ez jön át a versedből.
Kívánok neked még több erőt és könnyítést.
Gratulálok, bartáti üdv.
kormanyossanyi2009. május 8. 07:47
Ha rogyadozva is, de vinnünk kell amit ránk mér a sorsunk...Gyávaság lenne megfutamodni. Elgondolkodtató vers...Gratulálok benmar! Üdv.Sanyi.
mezeimarianna2009. május 8. 02:48
Korai még eldobni!!!Tetszett!!!Gratulálok!!!