Honvágy
Sorsod göröngyös útján
Terhed cipeled árván,
Könnyes szemmel nézel,
Lelked sebéből vérzel.
Visszahív a régi ház,
Nem fakult meg a fohász,
Holdas éjjel álmodod...
Látod még a templomot.
Végigmész az iskolán,
Elmerengsz az udvarán...
Összement a játszótér,
Te vagy, aki megnőttél!
Honvágy belül szorongat
S dörömböl egy gondolat:
Amíg élsz, visszatérsz,
Jövőtől csak ennyit kérsz.
Első csókod színhelyét...
Hol padba vésted szép nevét,
Látod még a szíveket!
Kopott már, de megleled!
Ott maradtak jó barátok,
Hová tűntek régi álmok?
Megismered vajon őket?
Megtalálod élve mindet?
Addig menj, míg menni tudsz!
Míg ver a szív, mely hazahúz,
Mert ott faragták a bölcsődet,
S ott szövik majd szemfedődet.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
CsIbi(szerző)2017. november 4. 05:53
@gypodor: Köszönöm Gyuri!
CsIbi(szerző)2017. november 4. 05:48
@Agi63: Köszönöm drága Ági!
CsIbi(szerző)2017. november 4. 05:48
@gypodor: Köszönöm Gyuri!
CsIbi(szerző)2017. november 4. 05:47
@feri57: Nagyon köszönöm kedves Feri!
CsIbi(szerző)2017. november 4. 05:47
@SzaipIstvanne: Köszönöm szépen!
SzaipIstvanne2017. november 2. 10:58
Kedves Ibolya, nagyon szivet erinto, csodalatos vers. Szivvel: M.
feri572017. november 2. 08:00
Szép emlékezésedhez Ibolya
Szívet hagyok
Feri
gypodor2017. november 2. 07:27
Tetszik. A hazaszeretet ''egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk.” Kölcsey sorai örök érvényűek, ám úgy folytatja: DE...(Nála is ott a kétely!) A ma fiatalja legyen kozmopolita, de szeresse, őrízze emlékeit. Hamis pátoszok nélkül.
Szívvel olvastalak.
Gyuri
Agi632017. november 2. 06:05
Szép és én is így gondolom!
Szívvel Ági!
CsIbi(szerző)2017. november 2. 05:36
@lejkoolga: Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen!
lejkoolga2017. november 2. 05:31
Gyönyörű gondolataid szívemhez közel állnak, kedves Ibolya!
Szeretettel hagyok szívet: Olgi