Szerző

Regőczi Szabolcs

Életkor: 39 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 757 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. május 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Regőczi Szabolcs

Fáradt hold

A fáradt hold,
Most már örökre megpihen,
Kialszik fénye,
S, már nem simogat,
Senkit sem.

A fáradt hold,
Ki millió éven át,
Mosolygott az éjben,
Elfáradt, vén,
Már mosolya sincsen.

A fáradt hold,
Kiégve, búsan,
Pásztázva néz,
S, már szeme is,
Örökre lecsukódik.

Felnézek én is,
Arra a holdra,
És vidáman intek felé,
Erre Ő mosolyát csalja,
Fáradt arcára, s kacsint.

Mindnyájan elfáradunk,
Egyszer biztosan,
S, feltudunk-e mutatni,
Valamit a múltnak,
Hogy kacsintsunk utolsót,
Boldogan.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vargazlajos2009. május 16. 15:21

A fáradt hold kiégve néz, pásztázva tekint le ránk, miközben szeme örökre lecsukódik.
annyira érzékletes ez a vers, a millió éves holdról, hogy eldöntöttem este kimegyek az udvarra megnézni a holdat!
Gratulálni szeretnék!

Varga Z. Lajos

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom