Szerző
Maxim Róbert

Maxim Róbert

Életkor: 26 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1649 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. június 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Maxim Róbert

Titkok és emlékek

Először csak néztelek, mert féltem
megismerni téged,
De te hozzám szóltál, mosolyogtál,
amikor rád néztem.
Megöleltél, kézen fogtál, s én
engedtem ezt néked,
Bár akkor, ott a lépcsőn megtudtam,
lehetnél testvérem.

Sok közös szó, tett és még több élmény,
hozzád fűzött lassan,
Te pedig csak vártál rám, miközben
közelebb kerültem.
Érzelmeim kimutattam, akkor
szívemre hallgattam,
Emléked örökké megőrzöm, sőt
el én nem felejtem

Tudtuk akkor, hogy mit csinálunk, hisz
helyén van az eszünk,
Mindketten akartuk, ösztönösen
féltünk egy darabig,
Szerencsére a jó utat, jókor
jelezte a szívünk.
Titkunk, melyet szívünkben mi őrzünk,
elviszem a sírig.

Soha és örökké, ez jusson az
eszedbe énrólam,
Soha meg nem bánom tettem, bármi történjen is velünk.
Örökké várni foglak, mint akkor,
nem tehetek róla,
Remélem, hogy te megértesz, hisz
sok titok van bennünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


NagyAgota2013. augusztus 25. 21:47

Soha és örökké? :)

MaXiMkA(szerző)2009. június 5. 18:37

Nagyon szívesen, kis védencem. :)

NagyAgota2009. június 5. 11:26

Nagyon nagyon szépen köszönöm, tesókám! :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom