Szerző

Rácz Csaba Attila

Életkor: 26 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 477 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. december 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Rácz Csaba Attila

Ott, ahol mindennek vége

Csak állt s nézett maga elé.
Az erdőt rejtette a homály.
Sűrű könny lepte el szemét.
Zengték a fák szíve sikolyát,
Szája nem ejtette neszét!

Ott állt, a semmibe nézett,
Ott, ahol mindennek vége.
Mi szívét nyomta, ordította,
De a köd hangját megfojtotta.

Kivette lelke lényegét,
Sikoly hangos szíve kezében.
Lezárta sötét rekeszét,
Hogy őt többé senki ne sértse.
Szája nem ejtette neszét!

Ott állt, a semmibe nézett,
Ott, ahol mindennek vége.
Sikoltott a fekete láda.
Köd fagyott a sápadt orcára.

Sebes kézzel ásta vermét,
Majd betemette szíve gödrét.
Könny már nem hagyta el szemét.
Fák szíve sikolyát nem zengték,
Szája nem ejtette neszét!

Ott állt, nézett a semmibe,
Ott, ahol mindennek vége.
Szívét többé semmi se nyomta,
Köd többé hangját nem fojtotta.

A fojtó, sűrű köd eltért.
Az erdő fekete-fehér lett.
Szél süvöltött szíve helyén,
Érzései a föld mélyében.
Szája nem ejtette neszét!

Ott állt, a semmibe nézett,
Ott, ahol mindennek vége.
Szívét többé semmi se nyomta,
Köd többé hangját nem fojtotta.

Sétált, a semmibe nézett,
Onnan, hol mindennek vége.
Szívét már földhalom takarta,
Helyét nyirkos rideg kavarta.

De nem érzett azóta semmit,
Szívét nem leli többé senki!
Ládája kulcsát elrejtette
Ott, ahol mindennek vége lett!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Phoenix93(szerző)2018. március 11. 21:08

@A.Adel
Köszönöm szépen!

A.Adel2018. március 11. 10:30

Nagyon tetszett a versed. Egyedi. Gratulálok!

Phoenix93(szerző)2017. december 23. 00:21

Tisztelt @ereri Erika!
Köszönöm kedves szavait és a szívet melyet itt hagyott. :)
Szeretettel:
Csaba

ereri2017. december 22. 11:27

''Fák szíve sikolyát nem zengték,
Szája nem ejtette neszét!''

Klassz tartalom, érdekes szerkezetben. Tetszenek az ismétlődő motívumaid! Kihangsúlyozzák a mondanivalód. Elismerésem és nagy szívem hagyom mellettük - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Phoenix93(szerző)2017. december 15. 15:27

Köszönöm kedves @feri57

feri572017. december 15. 15:12

Megható, fájdalom versedhez Csaba
Elsőnek gratulálok Szívvel

Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom