Szerző

Deák Dávid

Életkor: 24 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 313 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. december 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Deák Dávid

Most vagyok!

Fekete, Ezüst.

Lennék ismét, mint egykor párna,
Minek köszönhető megannyi álma.

Lennék poénforrás, ami két gödröcske
Közül arcán mosolyt emel, hogy az föltöltse.

Lennék szutyok, mocsok, tirpák,
Mert azt az embert úgy hívták.

Lennék a váll, mi megannyi könnyet itatott,
Majd vigasz - lennék, ki arra hivatott.

Lennék a kéz, mely kecses kezétől ékes,
Vagy a száj, mely édes csókjára éhes.

Lennék az, ki megbánt, majd kiengesztel,
Kinek mondták: - "Őt soha ne engedd el!"

Lennék mindez ismét. Ó! Úgy lennék.
De nem vagyok. Nem vagyok, csak emlék.

Lennék az az ember, aki akkor voltam,
Mikor még nem az voltam, aki most vagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. december 31. 10:13

Szép reménytelenség versed Dávid
Nagyon szép lett
Szívvel gratulálok

Feri

Törölt tag2017. december 30. 18:08

Törölt hozzászólás.

Olga752017. december 30. 17:17

Tetszik! Bárki lehetsz, bármire szert tehetsz...
Szívvel:Olgi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom