Vadászat
A vad szemszögéből
Megsebzett vadként rohan lelkem
A legsűrűbb erdő rideg sötétjében.
Csak a félelem löki előrébb fájó testem,
Nyílvessző bordáim közt, és rettegés szívemben.
Sebem vérzik, nyomokat hagy őszi avaron.
Csak előre, minél messzebb a lovaktól!
Friss vizű patak vár fenn, a Havason,
Cserepes ajkamat majd hűs vizére hajtom.
Árvának érzem magam távol mindentől,
Balták csattognak, szekér nyikorog a völgyben.
Fázom, és remegve félek az embertől,
Hallom a hangját: "Fut, pedig meglőttem!"
Most már nem hallom üldözőm lovát,
Ha elrejt előle a sűrű rekettyés,
És ritkulnak az agg fákon a mohák,
Egy ember talán mégsem oly szerencsés,
Hogy egész` idáig követ árkon és bokron át.
Futok, lábam visz, nem is érzem, hogy fáj.
Itt jó. Meglapulva várom a csodát.
Belül egy hang szól: "Állj fel! Muszáj!"
De nem bírok, csak fekszem békén a bokor tövében,
Elgyengülve várom a megváltó halált.
Tőr villan a vadász jobb kezében,
Szívembe löki... Szerzett egy újabb trófeát.
Andornaktálya, 2012. április 4.
Folytatás: Vadászat - A vadász szemszögéből
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Seelensplitter(szerző)2018. július 22. 07:47
@Szinci: Köszönöm. Pont ez volt vele a célom, mikor megírtam. Akkoriban az én lelkem is meglehetőst sebzett volt, így nagyon is tudtam azonosulni a sebzett vad által megélt eseményekkel.
Szinci2018. július 22. 01:14
Hu, ezt megsirattam :-( Szabi, ezt jól végig vezetted.Szinte az olvasó a vad helyében érzi magát, annyira élethű leírás.
Gratulálok. szinci
Seelensplitter(szerző)2018. február 11. 12:36
@Callypso: Köszönöm, hogy itt jártál. Az ihlet ugyan mostanában messzire kerül, ám muszáj leszek most írni... Olyan verset, amilyet nem akartam... Amilyet még nem akartam.
Callypso2018. február 9. 06:48
Kicsit hasonló a nézőpontja és számomra a hangulata is, mint a Testről és lélekről című filmnek. Egyedi perspektívából szemléled ebben a versben a dolgokat és tetszett, ahogy elénk tártad az összhangot!
Örömmel olvastalak és remekművedhez szeretettel gratulálok, kedves Szabolcs! Szép, ihletdús napot! (:
Seelensplitter(szerző)2018. január 18. 21:52
@viola61: Köszönöm szépen.
viola612018. január 18. 07:04
Egyedi perspektíva.
Gratulálok.
Viola
Seelensplitter(szerző)2018. január 16. 22:28
@M.Laurens: Köszönöm a látogatásodat, Miklósom!
M.Laurens2018. január 16. 17:58
Nagyszerű gondolatok! Szívet hagyva, nagy tisztelettel olvastam soraidat, kedves Szabolcs!
/ Miklós /
Seelensplitter(szerző)2018. január 15. 22:09
@stapi: Köszönöm, hogy itt jártál, Stapi!
Valóban igyekeztem elrejteni némi párhuzamot a sorok közt.
stapi2018. január 15. 12:46
Remek vers! Érezhető a párhuzam az üldözött, megsebzett emberi lélekkel. (Vagy csak én látom bele?) Gratulálok!
Seelensplitter(szerző)2018. január 14. 12:25
@111111: Köszönöm, hogy itt jártál.
1111112018. január 14. 08:15
Átvitt értelemben is mély, érzelmes lélekvers, szívet hagyok. Piroska
Seelensplitter(szerző)2018. január 13. 18:53
@Perzsi.: Köszönöm. Ez igazán megtisztelő.
@kmezo: Van benne igazságod, nem is kevés. :) Köszönöm.
Törölt tag2018. január 13. 16:28
Törölt hozzászólás.
Perzsi.2018. január 13. 15:49
Szabi ez számomra kiváló vers.
Szívvel:Erzsi
Seelensplitter(szerző)2018. január 13. 14:12
@Elmenni: Drága Katim!
Természetesen jól érzed. benne van az is. Akkoriban (is) igen csak sötét korszakomat éltem. Köszönöm értő olvasásodat.
Elmenni2018. január 13. 13:50
Szabi!
Mély tiszteletem... éreztem benne megsebzett Lelked menekülését...
Gyönyörű párhuzam... (vagy tévedek?)
Szívvel Ém
Seelensplitter(szerző)2018. január 13. 12:26
@estilala: Köszönöm.
@feri57: Köszönöm szépen. Örülök, ha elnyerte tetszésedet.
@anci-ani: Köszönöm szépen. Azért nem csak szó szerint értelmezhető a történet. ;)
@Metta: Köszönöm, hogy itt jártál. Örülök, ha elnyerte tetszésedet.
@JohanAlexander: Köszönöm.
@SzaipIstvanne: Köszönöm, hogy itt jártál. A vers nem csak szó szerint értelmezhető.
@ereri: Köszönöm, hogy itt jártál.
@kmezo: ugyan, ugyan... csak egy átlagos vers, ahol még a versszerkezetre sem figyeltem. :)
@Frank-Shaft: Relatív, de igyekszem. Köszönöm.
@roseprincess: Drága Alexa! Igyekeztem. örülök, ha tetszik.
@Szinci: Ahogy mondod. Következőleg publikált versem pont erről fog szólni.. Mármint a vadászról. :)
@gypodor: Örülök, ha így érzed.
gypodor2018. január 13. 08:59
Elgondolkodtató!
Szívvel
Gyuri
Szinci2018. január 13. 06:53
Kedves Szabolcs !Szegény vad üldözését , majd halálát meghatóan leírtad.Sajnos a vadászatnak áldozatai vannak, több esetben még a vadász is áldozatul esik. Gratulálok versedhez. Üdvözlettel szinci
roseprincess2018. január 12. 22:02
Szabi! Ez nagyon jó, fantasztikusan ábrázolod a szerencsétlen vad oldaláról a vadászatot.
Gratulálok!
Frank-Shaft2018. január 12. 20:57
Mindig a minőséget hozod! Gyönyörű! :)
F
Törölt tag2018. január 12. 18:46
Törölt hozzászólás.
ereri2018. január 12. 18:05
''Hogy egész` idáig követ árkon és bokron át.
Futok, lábam visz, nem is érzem, hogy fáj.
Itt jó. Meglapulva várom a csodát.
Belül egy hang szól: ''Állj fel! Muszáj!''''
Élethű, olvasmányos, izgalmas történet kedves Szabolcs. Faltam minden sorát. Remek a szemszög és átérezhető minden rezdülés. Szépet alkottál! Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.
Törölt tag2018. január 12. 15:23
Törölt hozzászólás.
JohanAlexander2018. január 12. 14:31
Kedves Szabolcs, megrázóan nagyszerű versedhez,
szívet hagyok!
Metta2018. január 12. 12:22
Nagyon átérezhető versed által az üldözött félelmei,reménytelen helyzete,majd az elkerülhetetlen halál!
Szívvel gratulálok remek versedhez!
Margit
anci-ani2018. január 12. 11:25
Fájdalmas csodálatos lélekvers az üldözött állat félelmeiről, rettegéséről a haláltól.
Nagyon megható, remek versben írtad le kedves Szabolcs!
Nagy szívvel, szeretettel gratulálok!
Anci
feri572018. január 12. 11:04
Nagyon szép érzelmes versed nagyon tetszik beleérezve magunkat a vad helyébe, milyen szomorú, üldözés, majd a halál.
Igazi remekmű Szabolcs
Óriási szívvel gratulálok
Feri
estilala2018. január 12. 11:04
Szívfájdító, de egyben nagyon szépen megfogalmazott alkotás! Tetszik!