Szerző
Blendovszki Fanni

Blendovszki Fanni

Életkor: 20 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 230 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. január 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

feri57, JohanAlexander, 1 láthatatlan tagunk


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Blendovszki Fanni

Barátaimnak

Azoknak, akik még maradtak nekem

Ülj le mellém, s elmondom neked,
Milyen, mikor egy szív két világ közt reked,
Valóság s álom közt lebegek, mikor veled vagyok,
Tőled csakis rengeteg jót kapok.

Ebben a bolond világban nem találom helyem,
Ezért olyan jó, hogy te itt vagy nekem.
Kell egy barát, kire számíthatsz a bajban,
S megbeszélheted a gondokat az élet viharaiban.

Most boldogan szavalom neked e sorokat,
Neked, ki minden napra valami újat tartogat,
Barátként vagy itt, nem is kérek többet,
Ölelj át, kérlek, de ez csak egy ötlet.

Mondd azt, hogy szeretsz, és megteszem
Érted, ha kell, az összes törvényt megszegem,
Nem számít, mi lesz, csak a mának élek,
De ha te velem vagy, semmitől sem félek.

Érted leküzdök tengereken át mindent,
Megsúgjam tán`, hogy mit érzek itt bent?
Elmondom a kedvedért őszinte szavaim,
Tudod boldogságom, s minden egyes bajaim.

Számíthatsz rám, ezt sohasem tagadom,
Szeretlek, barátnőm, halkan suttogom.
Fontos vagy nekem, az életem ajándéka,
Én nem foglak egyedül hagyni a bajba`.

Vajon emlékezni fogsz rám, ha véget ér életem?
Ha vége lesz mindennek, és nem látsz, csak képeken,
Kérlek, gondolj majd néha erre a lányra,
De ne sírj utánam akkor se, ha majd fájna!

Tudom, egyszer szívem hiányod miatt lesz árva,
Miattad lesz egyszer e kincsesláda zárva,
De ma még itt vagy, és kezem fogod,
Nem érdekel a jövő, a Föld nekünk forog.

S a sok hülyeség, mit együtt követtünk el,
Bennünk él, míg szívünk minden percben ver.
Vigyázok rád, amíg ezen a bolygón élek,
Hisz` téged elveszíteni lenne igazi vétek!

Emlékezz a percekre, s a sok nevetésre,
A szülők elől menekülős bevetésre,
Arra, hogy melletted voltam a bajban,
S a barátaimat egyedül sohasem hagytam.

Őrizd emlékem, ha már nem leszek!
Nézz rám, most előtted térdelek!
Könnyes szemmel kérlek, ne hagyj el!
Mikor padlón voltam, miattad álltam fel!

Te nem hagytál lélekben meghalni soha,
És ha visszatekerhetném az időt oda,
Akkor is mindent ugyanúgy tennék,
Veled minden percet újra átélnék.

Ott voltál, mikor szar volt a kedvem,
S csak te tudtál felvidítani engem,
Nem engedlek el, nem leszek hülye,
Hisz nélküled az életem üres és szürke.

Most hiába nézek a távolba, emléked bevillan,
Az élet egy röpke perc, nagyon hamar elillan,
Ahogyan egy őszi levél hull le a földre,
Oly csendesen mész majd el tőlem örökre.

Megköszönöm hát őszinte barátságod, drága,
Kívánom, érd el az álmaidat szárnyakon szállva,
Légy boldog, gazdag és egészséges az életben,
Én megtettem mindent, amit érted tehettem.

Remélem, még te is emlékszel arra a percre,
Mikor ez a marha belecsöppent az életedbe.
Remélem, valakinek én is fontos vagyok,
S magam után valakiben én is nyomot hagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


JohanAlexander2018. január 31. 08:10

Kedves Fanni, szép versedhez,
nagy szívet hagyok!

donmaci2018. január 30. 20:45

Nagyon tetszett! Szívvel Józsi

Bogsika2018. január 30. 18:43

Szívvel olvastam :Tünde

feri572018. január 30. 18:36

Nagyon szép emlékezésversed Fanni
Szívvel olvastam.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom