Szerző

Molnár Jolán

Népszerűség: 344 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 319 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. február 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (25)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Molnár Jolán

Stációk

1.
komfortzónámból kivert a kórház
liftajtó sziszeg testszag és klórgáz
zöld vendégköpeny az intenzíven
lepedővel takart pőresége szíven
talál de semmi sem fedi nincsemet
monitorok mögött a halál incseleg
szívgörbe szabályos persze a pészméker
az orvos vörös orra tele részvéttel
minden lehet mondja a súly nemigen könnyül
alkarján lila folt hunyt szemében könny ül
napokig altatták nézem ernyedt testét
duzzadt végtagok veseelégtelenség
a véroxigén-szint nyolcvan alá esett
sípol a műszer. éjjel felébredt a csöveket
kitépte magából katéter-kígyó vezet
az ágy alá a tasakban nincs vizelet

2.
az a épületből áthozták a k-ba
ősz szakálla lenőtt és még elég kába
ferde kis szekrényen kiskanál kompót
a friss huzatból rongyos takaró lóg
szeme árnyékos a pupillái nagyok
Lacikám ugye megismersz én vagyok
mindent megért de még dadog a sztróktól
melege van szívószállal teát kortyol
ha így javul rehabra kerül azt mondták
régi humora is megcsillan spontán
kuncog hidroglóbusz lesz annyit iszik
és fiatalkoráról is beszél kicsit
köszöni lenyel még pár szelet gyümölcsöt
orrában a plasztikcső szolidan szörcsög

3.
harmadnap alig ismerem meg másik ágyban
harákol bent fülledt szag és félhomály van
felém fordul de ránézni kissé félek
furcsán hörög félprofilja idegenné lett
tegnap mindent kihányt nem kér almalét
pihenni akarna már fáj a nyolcvanhat év
homlokát tapintom nyirkos de láztalan
pedig csak néhány óra ami hátra van
nyakig takaróban is didereg érzi tán
az elmúlás érdes a semmi sima szikár -

reggeli hívás még éjjel exitált

2018. február, Nagybátyám halálára

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan(szerző)2019. november 21. 21:36

@Callypso: köszönöm szépen, bocs, hogy késve válaszolok, kedves Anna.

Callypso2018. április 7. 12:34

Ideértem ehhez a versedhez is, drága Joli. Nagyon szomorú és megható lett, fájt még olvasni is... Őszinte részvéttel, elismeréssel és sok szeretettel gratulálok! Legyen békés, ihletdús hétvégéd! Ölellek! (:

Molnar-Jolan(szerző)2018. március 13. 07:54

Basszus, tegnap késő este olvastam, mit írtál csak már fáradt voltam válaszolni. Na, szóval nagyon köszönöm a figyelmed, megtisztelő.

Az adatlapom kinyitod, és üzenetet küldesz. :)

Törölt tag2018. március 13. 05:19

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2018. március 12. 21:27

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan(szerző)2018. március 12. 19:13

@Limmike: Köszi a véleményed, kívülálló szemével valóban jobban látszik hol van bibi. Egyébként már eleve a páros rímeltetés túl direkt, tudom. Emiatt valóban lehet kissé ''komikus'' a hatás, de a halál körüli történetektől nem mindig áll távol egy csipetnyi irónia.
Mellékesen az orvos orra tényleg feltűnően vörös volt, a formális együttérzés is kiült az arcára.
Amiket leírtam az mind úgy történt, inkább kivettem belőle a tömörítés miatt.
Majd érlelem még. Puszi.

Törölt tag2018. március 12. 11:04

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 25. 08:44

@1968: Köszönöm együttérzésed, Attila.

19682018. február 24. 18:21

Rengetegszer eszembe jutott már

és most is: milyen hihetetlen erő kell talán ahhoz, hogy méltósággal tudjunk elmenni....

Fogadd együttérzésem

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 23. 21:16

@Eleonora: @haaszi: Köszönöm szépen a részvétet.

haaszi2018. február 23. 19:14

Tehetetlenül, sajnálom...

Eleonora2018. február 23. 18:23

Ismerős a szó a kép a hívás...
Részvétem
Nóra

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 22. 20:37

@Cat: köszönöm, kedves Kati.

Törölt tag2018. február 22. 20:21

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 22. 20:15

@kicsikincsem: @gelnadi-gabor: köszönöm Nektek is, hogy olvastátok.

gelnadi-gabor2018. február 22. 19:37

Döbbenetes, mindig döbbenetes a vég, különösen, ha szenvedéssel jár. Ó ti boldog elalvók! Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

kicsikincsem2018. február 22. 14:01

...megélt képek...édesanyámmal.
Szívvel olvastam.
Ilona

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 21. 18:00

@Seelensplitter: Köszönöm.

Seelensplitter2018. február 21. 17:34

A magyar valóság, és az egyik legszomorúbb élethelyzet elevenedik meg soraidban.
Erőt kívánok. Abból rengeteget.
Legyen neki könnyű a föld.

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 20. 22:08

@Napsugar0607: @111111: köszönöm szépen.

1111112018. február 20. 20:50

Megrendítően ''eleven'' képek, szívből jövő részvétem. Piroska

Napsugar06072018. február 20. 16:55

Őszinte részvétem. Mindig szomorú az elmúlásról olvasni.

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 20. 14:21

@kmezo: @Pflugerfefi: @Merluccius: @feri57: @hillailaszlo-ve: @m.falvay: @church73: @BakosErika: Köszönöm a részvevő szavakat és a figyelmeteket.

BakosErika2018. február 20. 12:42

Megrázó, fájdalmas sorok, Jolim...
Fogadd őszinte részvétemet.

church732018. február 20. 08:11

Döbbenetes erejű vers..
Részvétem Jolika!
Főhajtással: Zoli

m.falvay2018. február 19. 20:21

Megrendítő !
Miki

hillailaszlo-ve2018. február 19. 15:53

Megrázó, fájdalmas sorok
kitűnő versben!
Őszinte részvétem!
Szomorú szívvel
Laci

feri572018. február 19. 15:49

Szomorú elkeserítő versed átéltem Jolán
Szívvel gratulálok.
Feri

Merluccius2018. február 19. 14:47

Nem kendőzött, nehéz pillanatok. Még kívülállóként hallani palsztikot, a vers realitása közelivé tesz, közelivé teszi.
Részvétem.

Pflugerfefi2018. február 19. 14:18

Hát ilyen... mélységesen megrázó!
Szívvel. Feri.

Törölt tag2018. február 19. 13:42

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan(szerző)2018. február 19. 13:42

@Zsuzsa0302: @AkarkiGyula: @iliesrenata: @Metta: @Kicsikinga: @kokakoma: @m.agnes: @irenfi: @gypodor: @RudolfB:
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a figyelmet és kedves szavaitokat.

RudolfB2018. február 19. 12:54

Csontig hatoló...Megrázó vers! Csendben hagyok egy szivet. Rudi

gypodor2018. február 19. 12:36

Megrázó!
Gyuri

gypodor2018. február 19. 12:34

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

irenfi2018. február 19. 11:57

Mély részvétttel és együttérzéssel olvastam megrázó soraidat. /Irén

m.agnes2018. február 19. 11:56

Szomorú, hogy így végződhet egy tartalmas emberi élet.
Szépre írtad!

kokakoma2018. február 19. 11:51

Addig adom a szívet amíg magamra találok, versedet nem lehet másképp olvasni csak ''párás'' szemmel. Részvéttel és a vers megírása utáni megbékélés reményével olvastalak. Szeretettel János

Kicsikinga2018. február 19. 11:32

Jaj!
Így megírni, hogy még a szagokat is érezni, a hangokat is hallani, sőt a véget is látni.
Megrendítő!
Nyugodjék békében!

Metta2018. február 19. 11:08

Őszinte részvétem!
Átérzem versedet!
Margit

iliesrenata2018. február 19. 10:58

Részvétem. Isten nyugtassa!
❤️-vel

AkarkiGyula2018. február 19. 10:40

Részvétem.
Ez a vers talán hozzásegít, talán utat nyit, a megnyugvás kereséséhez.
ü

Zsuzsa03022018. február 19. 10:02

Kedves Jolán! Szomorú, megható versed szomorú szívvel olvastam, szeretettel gratulálok hozzá. Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom