Csak egy könnycsepp
Csak egy könnycsepp gördült le az arcán,
És már éreztem, hogy megcsókolhatnám.
Csak egy apró mosoly volt az ajkán,
Tán egy forró italra meghívhatnám.
Csak egy lágy hullám volt barna haján,
Én már éreztem, hogy megsimogathatnám.
Csak egy apró lépést tenne felém,
Így ezt az érzést nem szégyellhetném.
De ő állt ott megközelíthetetlenül,
Én meg bámultam leplezetlenül.
Akartam közeledni megállíthatatlanul,
A kezét megfogni oly` ártatlanul.
Két karomba zárni széttéphetetlenül,
Vele együtt lenni végeérhetetlenül.
Ajkát ajkammal csókolni rendíthetetlenül,
Örömet és boldogságot adni önzetlenül.
Köztünk alig volt öt-hat lépés,
De túl sok volt ez az eltérés!
Ő az utca túloldalán valakit várt,
Én meg kerestem, ki az, akire várt.
Óh, ha tudnám, hogy ki volt ez a lény,
Akkor tovább is tartana ez a költemény.
Így ő marad tisztán a lelkemben,
Hogy újra látom, bízom a véletlenben!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Maria_HS2018. március 15. 21:16
Gratulálok: Maria
sasfi2018. február 28. 10:09
Gratulálok szívvel versedhez!
maxika2018. február 28. 07:26
Szép, romantikus alkotás.
Üdv:
Albert
Angyalka732018. február 27. 20:51
Gyönyörű megható versedhez szívvel gratulálok ! Üdvözlettel Melinda