Örökké
Pókhálót szül az idő az elmémen.
Titokban beszövi az emléked.
Összezsugorítja a szerelmes szavakat,
Elbújtatja selyempelyhébe a vágyakat.
Minden nap egyre nagyobb küzdelem.
Elmosódott mosolyod a képzetem.
Az idő gátat akar szabni az emlékeknek,
El akarja takarni, amit annyira szerettem.
Bárcsak arcod minden nap láthatnám,
Bárcsak kedvesen rám mosolyognál,
Bárcsak a pókháló lehullana róla,
Bárcsak az elmém újra megtisztulna.
A pókhálóba csavart emlékképek
Nem múlnak el, tévútra nem térnek.
Gyökeret ver, berögződik, betölt,
S a lelkem erre szerelemleplet föd.
Selyemburokban várja újra és újra,
Hogy minden éjjel nyíljon kapuja.
Az emlékeinkből élek-lélegzem én.
S várlak téged, ahogy ígértem: örökké.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
deakeva2018. május 8. 07:57
Kedves! Valóban szomorú szerelem története egy csodaszép szóburokban! Éva
szombati2018. április 28. 14:05
Megérint versed.
Megéri vagy nem,érzünk.
S vannak érzelmi viharok és szomorúvá vált és szép emlékeink,amelyek ha igaz, mély érzésű valaki, mint te is, akkor az ilyen verset szül,ha valaki ily jól ír mint te.
Nagy szívvel !
Szeretettel!
Tibi
Három versem jut eszembe erről a tiédről.
Hiányod dimenziójában;
Elégia;
Hamu vagyok.
Ha szeretnéd, nézd meg!
Minden jót!
SzaipIstvanne2018. április 28. 11:01
Szomorusagaban szep versed szivvel olvastam. Maria
Szinci2018. március 20. 06:41
Hát ez valóban szomorú vers. De szeretném tanácsolni , nem éri meg egy férfiért sem ennyire belefájdulni a szerelemebe. Az a férfi aki elhagyott, le kell fordítani a fényképét vagy kidobni, mert aki el tudott hagyni, nem érdemli meg, hogy bánkódjunk utána.Fel a fejjel.( mondom én ) Gratulálok versedhez. szinci
feri572018. március 14. 07:58
Szomorú versed Megcirogatott Lány
Szívvel olvastam
Feri
1111112018. március 10. 09:45
''Pókhálót szül az idő az elmémen.
Titokban beszövi az emléked.
Összezsugorítja a szerelmes szavakat,
Elbújtatja selyempelyhébe a vágyakat.''
Szépen indítod szomorú emlékezésedet, szívet hagyok. Piroska
Varimarici2018. március 8. 08:29
Tetszett te ''Lány'' a versed. :) Az igaz érzések szülnek ilyen szép, igaz gondolatokat. Szívvel olvastalak.
Marika