Szerző
Vers

A verset eddig 214 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. március 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kovács Miklós (Miki997)

Enyém voltál

S lám, boldog voltam egyszer.
Álmomban láttam, ahogy karjaimban fekszel.
Aztán felkelsz, és rólunk veszekszel,
Pedig én melletted vagyok,
Az utamon te vezetsz el.

S lám, könnyem hullt aztán.
Semmi sincs, mikor nézek be szívem ablakán,
Nem ismerhetlek többé, s ha mégis hangod hallanám,
Belesajdulna lelkem, hogy többé nem vigyázol rám.

S lám, magamba nézek.
Felvillannak a régi szép emlékek.
Izzó tűként mind a szívembe égve lépnek.
Semmivé leszek, ahogy rád gondolok,
Te voltál a legjobb, mert senkit nem okolok.

S lám, mivé lettünk.
Főnixből hamuvá vedlettünk.
Fel sem jutottunk a csúcsra,
Mikor lesújtott a bú újra meg újra.
Nem látlak, nem ölellek többé,
Sírok érted örökkön-örökké.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom