Szerző
Szabó Veronika Ronnie

Szabó Veronika Ronnie

Életkor: 19 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 711 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. március 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Szabó Veronika Ronnie

Hiányzol

Melletted én lehettem, és nem kellettek szavak,
Most bennem csatáznak az elveszett hadak.
Emléked itt él bennem, tudod, soha nem eresztelek,
Mikor elmentél, én mindenhol téged kerestelek.
Szívem megszakadt már százszor,
Könnyem érted szapora, mint a zápor.
Hiányzol, de hogy mondjam el most ezt neked?
Nem láthatom többé gyönyörű két szép szemed.
Elmentél, és minden megváltozott bennem,
Mert reggel mindig a hiányodra kell kelnem.
Álmomban velem vagy, de ébren merre lellek?
A párnáim könnyekkel régen megteltek.
Nem engedlek el, tudod, igazán soha,
Legyen az élet bármilyen mostoha.
Emlékedre támaszkodom, és így múlnak a napok,
De amíg nem vagy velem, én addig csak zuhanok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572018. március 25. 09:17

Csodálatosan szép, szomorú versed szívhez szóló különösen kiemelkedő szenvedélyes alkotás.
Szívvel baráti poéta szeretettel gratulálok
Feri

41anna2018. március 24. 20:36

Mély,szomorú versed nagyon megérinti a szívet! Szívet hagyok érte szeretettel! Melinda ❤

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom