Szerző
Vers

A verset eddig 295 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. április 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

Megczirogatott Lány

Koldus, élsz-e még?

Hóvihar kavargott át a városon.
S nekem a dologtalan utamon
Százezer gond futott át fejemen,
S milliószor e kérdést tettem fel.

Koldus, élsz-e még a fagyban?
A városból végleg kitagadtak?
Bujkálsz az elhagyatott házban?
Koszorút tettek sírodnak halmára?

Csak mentem, kerestem a koldust.
Hol por volt, pad, most szél fújt.
S nem volt ott a barna nagykabát,
A piszkos arc, remegő kéz, barát.

Koldusok vagyunk. Ő meg én.
Haldoklunk életünk ócska szigetén.
Én szerelmet koldulok. Egyetlent.
Ő semmi mást nem, csak kenyeret.

Hópille hullott. Mindent eltakart.
A pénz, étel, vagyon nálam maradt.
Hó födte be a szürke betondzsungelt.
S maradt a kérdés: Koldus, élsz-e?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


deakeva2018. május 8. 08:52

Kedves! Nagyon aktuális kérdést dolgozol fel meghatóan, párhuzamot vonva saját életeddel. Koldulunk mindig valamiért, ha nem is koldusként, de látni őket fájó. Tisztelem akik tudnak segíteni. Viszont aggasztó a párhuzam, a szerelm koldulásod? Szeretettel olvastam és gratulálok. Éva

Szinci2018. május 8. 06:29

Nem tudok betelni verseiddel. Megható lélekversek. Mintha lalkivilágunk édes testvérek lennének .Nagy szivecskével gratulálok szép alkotásodhoz. szinci

megczirogatott(szerző)2018. május 5. 16:37

@Metta: Köszönöm

megczirogatott(szerző)2018. május 5. 16:36

@lelkesmiklos: Köszönöm, hogy olvastad verseim. Igen, mindannyian koldusok vagyunk ki így, ki úgy.

lelkesmiklos2018. május 4. 20:39

Bizonyos értelemben, sajnos, mindnyájan koldusok vagyunk valamilyen mértékben, ha esetleg nagyon különböző mértékben is.

szombati2018. május 1. 15:57

Ilyen gondolatok ,gyakran átjárnak engem is.
A versed segítségével, meg pláne.
Voltam fent és többet lent, de mindíg inkább koldusnak éreztem magam. Mostanában megfáradtam.
De ez a hozzászólás versedről kell szóljon és szól is,-Elismerésem!
Szívből és szívvel!
Szeretettel!
Légy boldog!
Még találkozunk.
'' A réten''
''Változás''
'' Elveszett árnyékok''
Ezeket még ajánlom, aztán, nem zargatlak.

Tibi

Ragnar2018. április 11. 11:30

@megczirogatott
Elveszett utakon... című versem Hunnia néven írtam. ott keresd. Csodás napot neked.

Metta2018. április 10. 10:33

Nagyon szép,meghat soraid szívvel olvastam!
Szeretetetl:Margit

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 21:08

@SzaipIstvanne: Köszönöm. :)

SzaipIstvanne2018. április 8. 21:02

Erzelemgazdag, mondanivaloja meghatoan szep. Remek vers. Egyszeruen nem talalok szavakat, annyira a hatasa alatt vagyok. Nagy szivet, figyelot hagyok: Maria

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 20:11

@ereri: Köszönöm! Nézd meg a Történelem című versemet. (Bevallom az a kedvencem.)

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 20:10

@Ragnar: Hol találom ezt a versedet? Megpróbálom az oldaladon... Köszönöm

ereri2018. április 8. 20:10

''Én szerelmet koldulok. Egyetlent.
Ő semmi mást nem, csak kenyeret.''

Csodaszép sorok! Szépen játszol a magad és az olvasóid érzelmeivel. Magával ragadó történet! Elismerésem és nagy-nagy, biztató szívem hagyom mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Ragnar2018. április 8. 20:08

Császi Kálmán István
Elveszett utakon... című versemmel reagálok e versedre. Szívem hagyom művednél.

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 20:03

@anci-ani: Igen! Mindannyian leszünk életünk során koldusok. Köszönöm, hogy véleményt írtál a versemhez. :)

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 20:02

@111111: Köszönöm.

megczirogatott(szerző)2018. április 8. 19:59

@keva526: Köszönöm, hogy olvastál. Nézz be máskor is! :)

keva5262018. április 8. 19:36

Örülök, hogy olvashattalak.
Szeretettel gratulálok!
Éva

1111112018. április 5. 07:40

Érzelmeket felkavaró, szépen megírt vers, szívet hagyok. Piroska

maxika2018. április 2. 21:00

Drámai sorok.
Albert

HanyeczKaroly2018. április 2. 00:31

Együttérző szép versedet szívvel, szeretettel olvastam. Karcsi Reméljük, él!

41anna2018. április 1. 22:09

Szomorúan megható soraidat szívvel ajándékozom meg! Melinda

feri572018. április 1. 18:16

Hóvihar kavargott át a városon.
S nekem a dologtalan utamon
Százezer gond futott át fejemen,
S milliószor e kérdést tettem fel.

Szép gondolatok, remek sorok.
Szívvel olvastam
Feri

anci-ani2018. április 1. 16:32

''oldusok vagyunk. Ő meg én.
Haldoklunk életünk ócska szigetén.
Én szerelmet koldulok. Egyetlent.
Ő semmi mást nem, csak kenyeret.''
Gyönyörű, megható versed megérintett.
Mindannyian néha koldusok vagyunk...
Szívvel, szeretettel olvastam:
Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom