Szerző
Bartalis Éva

Bartalis Éva

Életkor: 55 év
Népszerűség: 35 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 344 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. április 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Bartalis Éva

Mondd, miért?

Fájdalommal tele a világ,
kopottas ruhában emberek,
életre kelne egy virág,
de fagy állja útját, nem lehet!

Mosoly ülne ki arcokon,
mondd, miért nem sikerül?
Egy ember ül ott a kispadon
egyedül. Gondolataiba menekül.

Mondd, miért fáj az, ha bántanak,
miért hullajtok könnyeket?
Ha magamban vagyok, fák alatt
is rám találnak az emberek.

Elrejtőzködöm csöndben,
ne lássa senki könnyeim,
de szívem mindég rádöbben,
hogy rossz fonál szövi terveim.

Mindég mosoly az ajkamon,
viszonzásokat keresek,
mint madár dalol az ágakon,
úgy dalol az én lelkem is.
Hisz én mindenkit szeretek.

Mosoly ülne ki arcomon, mint kő a vízben,
úgy gondolatom is elmerül,
most én ülök ott a kispadon
egy szál magamban - egyedül!

Tekintetem a semmibe
mozdulatlanul elmereng,
már nem fakaszt dalra semmi sem,
csak egy halvány emlékem dereng.

Azt súgta egyszer egy régi hang,
hogy ne rohanjak úgy senkiért,
romlottak lettek az emberek -
alszik a lelkük... Mondd, miért?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1-9-7-02018. április 3. 19:05

''Azt súgta egyszer egy régi hang,
hogy ne rohanjak úgy senkiért,
romlottak lettek az emberek -
alszik a lelkük... Mondd, miért?'' nem tudom a választ csak hogy valaki végre felébreszthetné a lelküket szomorú de nagyon szép versedhez szívvel szeretettel gratulálok Anikó

JohanAlexander2018. április 2. 16:27

Éva, ritmusos versedhez, szívet hagyok!

1957052520122018. április 2. 12:05

Mert az önzés és közöny tölti el sok ember szívét.
Szívet hagyok versednél , Irén

feri572018. április 2. 11:14

Fájdalommal tele a világ,
kopottas ruhában emberek,
életre kelne egy virág,
de fagy állja útját, nem lehet!

Nagyon szép szomorú szenvedés versed kedves Éva
Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom