Steierhoffer József

Emlékül

Hiányzol

Zúg az ég, szívem hangos zörejét tükrözi.
Hull a könny, érzések zöme épp távozik,
lelkemben duzzad, emlékekből étkezik,
S a hosszú úton cseppenként testemből távozik.

Sír a föld és sír az ég,
sír, mi a fájdalomtól már örökké megvéd.
Szavak, mik szívemből jőve ajkamon állnak,
mert kinek szólna, az ajtók már zárva.
Talán nem kimondatlan szó,
hisz már réges-rég tudtad, feltétlen szeretet,
szívemből személyed nyújtja,
nem bánok már semmit, az lettem, aki,
s miattad a szívem még mindig a helyén lakik.

Hiányzol, Édesanyám, Szeretlek!