Voltunk
Két szép tulipán,
dalokat éneklő huligán,
lehetetlen, mi nem létezik,
csoda, mi hirtelen érkezik,
vad folyó és medre,
kövekkel teli tenger,
mosolyok a csöndben,
lopott csókok a ködben,
halhatatlan, huncut báj,
ti-ti-tá az üres kottán,
napfény jötte zápor után,
őzgida, mely szökken sután,
piheként szálló sziklák,
pusztító erejű orkán,
suttogás a tél kezdetén,
rügy, mely kihajt zsengén,
szakadás egy filmszalagon,
kávéházban felejtett zakó,
hajnal a reggel előtt,
emlék, mi ad sok erőt.
Ennyik voltunk mi ketten,
s beköszöntött az este.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
41anna2018. április 6. 20:56
Szomorú versed szívvel ajándékozom meg!
Szép! Melinda
1111112018. április 6. 07:04
Egyedi,érzékletes képekkel írtál, kezdet - beteljesülés- vége, szívet hagyok. Piroska
m.falvay2018. április 5. 20:26
Kedves Mercédesz ! , a szerelem születése , elmúlása , meg ami közte történik , szépen írtad le .
Szívvel Miki
Törölt tag2018. április 5. 16:24
Törölt hozzászólás.
Metta2018. április 5. 16:08
Szomorúan szép versednél szívet hagyok!
Szeretettel:Margit
feri572018. április 5. 14:16
Nagyon szép versedhez kedves Mercédesz
Elsőnek gratulálok szívvel
Feri