Szerző
Vers

A verset eddig 545 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. december 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Konkoly Ramóna

Hiszen már elhagytál...

Amíg látni akartalak, soha nem, láthattalak,
Most pedig mindenhol csak téged talállak.
Te ülsz a buszon, te sétálsz az úton,
Te ölelsz álmaimban,
Te élsz a gondolataimban.

Ha becsukom a szemem, téged látlak,
Ha kinyitom a szemem, téged kereslek.
Néha már úgy érzem, talán sikerül túllépnem rajtad,
Azonban másnap rámtör a sírás,
S szinte fojtogatnak a könnyeim.

Nem számít, hogy éjjel van vagy nappal,
Ha körülnézek mindenhol téged kutatlak.
Sétálok az utcán, s várom velem szembe jöjj,
Állok a buszt várva,
S kérem az eget, te is rajta légy.

Mert akárhányszor eszembe jut a neved,
Síni lenne kedvem, de örülök hogy vagy.
Ha most nem láthatnálak többé,
Talán örök űr támadna bennem,
De így is úgy érzem, hiányzik egy részem.

Egy estére megkaptalak,
De mondd, mit értem vele?
Csak csukd be a szemed,
S érezd, amit akkor.
Ne hagyj el, könyörgöm, maradj velem,
Ha itt hagysz teljesen, összetörök.
De hiszen már elhagytál...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ram501(szerző)2008. április 29. 19:59

Köszi! Ha elolvasom mindig eszebe jut az érzés! Néha még egy kicsit vissza is nézek de aztán pár másodperc és vége már túl vagyok rajta! végre!!:)

Törölt tag2008. április 20. 18:26

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom