Szerző
Tán Ferenc Gergő

Tán Ferenc Gergő

Életkor: 22 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 352 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. április 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

Tán Ferenc Gergő

Találkozás

Sétálnak. Az állomás már közel,
Irányítják egymást biztos kézzel.
Andalognak egymás mellett némán,
Taposnak egymás fekete árnyékán.

Mosolyognak, mert szeretik egymást,
De szívükben ott van a szomorú csalódás.
Minden kérdés hiábavalónak tűnik,
Egymásra néznek, egyszerre minden megszűnik.

Érzik, hogy kapcsolatuk oly kemény,
Hogy megmarad a legvéknyabb tó jegén.
Az érzés mégis oly keserűen bús,
A könnycsepp megvizesíti a rúzst.

Látszódnak távolban már a vonatok,
Ember fejében végtelen ok-okozatok.
Mikor? Kivel? Miért? És hogyan? Miért nélküle...
Két ember közötti kapcsolat öregszik-e?

A kezek egymásba fonódva alkotnak szívalakot,
A két emberalak masszív, erős anyagot.
Egy egymást összekötő, szakíthatatlan szalagot,
Melyet büszkén viselnek, mint lelki kalapot.

Vágányokon vonatok érkeznek,
Titkolt érzelmeik fájdalmasan véreznek.
Látják egymást koszos üvegen keresztül,
Tekintetük ekkor végleg összerezdül!

Két ablak közt csak légüres tér,
Szerelem ionjainak nagy mozgástér.
A részecskék átáramlanának a porcokon,
De felkenődnek a szutykos üvegablakon.

Felerősödik az induló jelzés hangja,
Megremeg a pár minden egyes tagja.
A két vonat két ellentétes irányba indul el,
Szempárok nézik egymást sejtelmes tűzzel...

A két vonat azóta már messze jár,
De a remény még nemhiába vár.
A vonatok körpályán keringőznek,
Nő és Férfi újra egymásra lelhetnek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Frici25(szerző)2018. április 13. 18:32

@Metta Kedves Margit! Köszönöm, hogy olvasod verseim! Köszönöm a hozzászólást!

Frici25(szerző)2018. április 13. 18:31

@sasa03 Köszönöm!

Frici25(szerző)2018. április 13. 18:31

@szombati Kedves Tibi! Köszönöm szépen, hogy újra itt jártál és olvasod verseimet, sokat jelentenek. Olvastam A vonaton című versed és szerénységre semmi ok nincs! Nagyon pazar és bravúros versről van szó!
Szép napot!
Feri

Frici25(szerző)2018. április 13. 18:30

@kevelin Köszönöm szépen!

Frici25(szerző)2018. április 13. 18:29

@Angyalka73 Kedves Melinda! Köszönöm gratulációdat és a hozzászólásodat is!

Metta2018. április 10. 12:31

''A kezek egymásba fonódva alkotnak szívalakot,
A két emberalak masszív, erős anyagot.
Egy egymást összekötő, szakíthatatlan szalagot,
Melyet büszkén viselnek, mint lelki kalapot.''
Nagyon szép!
Szívvel,szeretettel olvastam!
Margit

sasa032018. április 8. 10:59

Nagyon szép alkotás!

szombati2018. április 8. 05:44

Hű ez csodás alkotás.
Elismerésem!
Kiemelkedő minden sora.
Van egy versem, A vonaton címmel, szerényebb mint a tiéd ,de ha akarod nézd meg.!
Nagy szívvel!
Szeretettel!
Szép napot!
Tibi

kevelin2018. április 7. 19:56

Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok

Angyalka732018. április 7. 19:42

Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok ! Üdvözlettel Melinda

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom