Szerző
Siklósi Krisztián

Siklósi Krisztián

Életkor: 41 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 45 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. április 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Siklósi Krisztián

Szemem csukódik

Álom lopódzik,
Szemem csukódik,
Keskeny résen még
Fénycsík tolakszik.
De nem! Nem hagyom!
Behunyom!

S festem álmom,
Telik a vászon,
Ecsettel rajzolok
Színes világot.
Zöld fű tengerén
Kinyíló vadvirágot.

Itt fekszem némán,
A vörös szegélyű
Kék ég alatt.
Nézem, ahogy
Csorog a Nap
Lefelé
A vászon peremén.

Fogam közt fűszál,
Hallgatom a csendet.
Nincs semmi, ami
Bolygatná a rendet.

Ám mégis, a távolból
Kúszik a földön
Az esti harangszó.
Kígyó képet öltött,
S lábamhoz érve,
Rátekeredve,
Csúszva, mászva
Fel a fülembe
Kukucskál.

Hirtelen bebújik.
Búgva álmot kurtít.
Bing-bong,
Bing-bong.

Ezen ijedve
Szemem újra rebben,
De kinyitnom már
Lehetetlen.
Két kar ölel,
Szorít magához,
Felemel és
Borul a vászon.
Szivárványpatakok,
Hetedhét határon,
Háborgó tengerré
Duzzadó hullámok.

Lábammal rúgok,
Kezemmel kapálok.
Kattan a villany,
Egy csók az orcámon.
Anyuka hajóján
Mindig partra szállok.

2012.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


csp012018. április 19. 10:32

Mint egy mozaik: minden sor, rövidségéhez képest különösen sok információt hordoz, nagyon előrelendíti a gondolatsort.
A kígyóban bibliai motívumot látok.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ