Lelkemtől szívemig
Összetörtél már?
Vagy maradt benned élet?
Válaszokat várok,
De csak a csend, mi felel.
Mintha örök némaságba burkolózva
Hátat fordítanál nekem.
Esküszöm, védtelek én mindentől,
Ellenben csalódást okozva
Tettelek ki újabb és újabb borzalomnak.
Ígértem azt, hogy holnap majd más lesz,
Boldogabbak leszünk majd mind a ketten.
Bár hazugság volt az elejétől a végéig,
Hiszen időre van szükség.
Talán mindre,
Hogy helyrejöjjek egészen.
Ha feladnád, szólj nekem is, kérlek!
Hogy majd együtt kéz a kézben
Tűnjünk el a végtelen mindenségben.
2018. április 23.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572018. május 4. 15:06
Szép és fájdalmas gondolatok igaz, őszinte sorok kedves Réka
Szívvel, szeretettel olvastalak
Feri